Napi Hírek, 1932. április/2

1932-04-23 [0273]

/ Kenéz. Béla beszéde V.folyt/ Méltóztassék csak arra gondolni, hogy ma a gazdának legalább 30 q búzára van szüksége, hogy ugyanazt a kauatot torleszthesse, amelynfc kölcsönenek felvételekor 10 q-val fizethetett ki.Példával illusztrálva: 1928-ban 3.8 m q buzaert közel & *\K kaptunk, 1931-ben 3.6 m q búzáért nem egészen 42 a.P-t. Sokkal kevesbbe érthető a hitelező államoknak az a magatartása, amellyel az adósállamok behozatala elé korlátokat vet. Hiszen azzal tulajdon kepén azt akadályozza meg, hogy az aáés neki fizethessen.Adósságát ugyanis minden állam osak három módon torlesztheti. Vagy aranyat visz ki, vagy ui hitelt szerez, vagy árukivitellel törleszt. Aranytartalékunk; sajnos,ma. nini°!f

n-f a fetelszarzeshez szükséges bizalom hiányzik, az egyetlen mód tehát a kötelezettségek teljesítésére az árukivitel volna.Be kell tehát végre a hitelezo országoknak latniok - ós egyes államok ezt kezdik is megszívlelni hogy mindaddig, amíg az adósállamok import iát megnehoHtő felfogásuk meg nem yaltoaik, bele kell törédniők abba, hogy követelesük kiegyenlítésének esólyei csökkennek. r - Mezőgazdasági terményeink elhelyezése érdekében egyébként készek vagyunk természetesen minden ésszerű összmüködésre, értem itt a Tardiou-féle tervet és a többi hozzá hasonló elgondolást. Az ezen az uton keresett megoldások azonban csak akkor vezethotnek sikerre, ha a gazdasági es politikai - hogy ne mondjam lélektani— előfeltételei megvannak.Olyan korporáció, amely nem oldja meg mezőgazdasági exportfeleslegünk elhelyezését es

p amellett veszélyezteti a nálunk gyökérrel biró iparok fennállását, gazdasági szempontból elfogadhatatlan. Hogy miért említettéin ón itt fel az ipart, annak magyarázatául csak azt hozom fel, hogy ipari termelésünk nettóért eke meghaladja az 1 milliárd pengőt, iparunk feladása tehát ennyivel csökkentené a nemzeti jövedelmet, másreszt pedig óriási összegű ipari behozatal szükségét jelentehé, amely kereskedelmi mérlegünket végképen megrontana^es emelteit mint tisztán agrárorszag nem is tudnánk eltartani a ma már több mint 93 főnyi négyzetkilométer elinti nénsüriiséeet.: De ugyancsak nom sikerülhet ilyen kooperáció akkor sem. ha hiányoznak annag politikai előfeltét elei.lert megértés, bizalom ós lelki békesség nélkül őszinte és eredményes együttműködés nem tópzelhető el, mint ahogy minden szövetkezés csak az igazságon épülhet fel. Jól megmondta több mmt lpp esztendővel ezelőtt Kant, a nagy német filozófus: w

Prius íusticia, deinde Atex, Előbb az igazság, azután a beké." ~ f . » - Ugyancsak jórészt a mezőgazdaság versenyképessége erdekeben történt a helyiérdekű vasutak megváltása. E megváltásnak, amellyel több mint 4000 kilométernyi vasútvonal minden tartozékaival ailami tulajdonba került, még pedig anélkül, hogy száiottebőon nagyobb összegei kellett volna e tulajdonbavételért fizetni, mint amennyit oddig pusztán a bér fejében fizettünk, számos kedvező következménye van. flzek közül talán legfontosabb az, hogy megszűntek a különböző vonalakon uira meg újra számított úgynevezett törttarifák. Hogy mit jelent ez egy gyakorlati példával világítom meg,Ha valamelyárut egy helyi. érdekű vasúton adnak fel, s a rendeltetési r

helyet csakmugy érheti el, nogy elébb az államvasutak fővonalán, s azután^ismét egy helyidérdekü vasúti vonalon kd 1 továbbítani, a fuvardíj szállítása haromszor kezdődik újra. fiz igen jelentékenyen - egyes esetekben 40/&-ot is meg* haladó mértékben - drágította a szállitast. Ha a helyidérdekü vasúti állomáson feladott cukor. 501m-t tett meg a helyiérdekű vasúton, 90 km-t a fővonalon, azután további 60 km-t egy másik helyiérdekű vasúton, ezen a 200 km-es, de kétizben megtört útvonalon törtónt szállításért 3«90 pengő fuvar dijat fizet q-kint. míg ha mind a kétTszáz km-t a főv&onalon futotta volna meg a viteldíj mindössze 2.90 pengő lett volna, vagyis 34.5 |-kal kovásabb, így például Mindszentről Szolnokra ma^a qukorrepaszallitas 25%-kal olcsóbb, mint a helyiérdekű vasút megváltása előtt. /Folyt.köv./