Napi Hírek, 1932. április/2
1932-04-23 [0273]
§|(orai turistahajót indit a MEFTER. vasár- és ünnepnapokon; A turistáknak és mindazoknak, akik vasra- ós ünnepnapokon minél korábban szeretnének hajóval kijutni a Budapest feletti természeti szépségekben gazdag aDunaszakasz moiteti fekvő negyek közé, a strandfürdőkbe es üdülőhelyekre,^ régi v.igya valósul meg azzal, hogy a IÍEFTER. május elsejétől kezdve vasár- es ünnepnapokon., reggol 6 órakor Budapest-Eötvös-térről turistahajó néven különjáratot indít. Ez a hajó a Palffy-téri és Rómaifürdőállomas érintess vei a Duna főágyában haladva Vácot 8, Visegrádot 9, N-gvmarost 9.10, Dömöst 9.35, Szobot 9.45-1. _ órakor éri el, tehát a turisták o kirándulópontokra kellő időben kiérkeznek, hogy egésznapos túrit tehessenek. A turistah:.jó Esztergomba 11 órakor érkezik, úgyhogy a turisták .még elég korán indulhatnak túrájukra, más utasoknak viszont bőséges idejük van a Bazilika és a primási varos nevezetességeinek,esetleg kitűnő szabadfürdőinek, látogatására. A turistahajó Esztergomból aélut ja 17 órakor indul vissza ós Dömöst 18, Visegrádot 18.35, Vácot 19.20 órakor érintve Rómaifürdőnél és Pálff y-t éren való kikötés után 20.50-kor érkozik Budapost-Eötvös-térre. A turistahajón egy osztály van ós egységes menettérti jeggyel lehet utazni,amelynek ara vetekedik a filléres gyorsvonatóval ésoedig a Budapest-esztergomi vonal barmoly állomásáról bármely állomásra odavissza való utazásra 1 pongő 80 fillér. A turistahajón semmiféle szab adí?gy> va o.y kedvezményes jegy váltására jogosító igazolvány nem érvényes. Minthogy csak^annyi jegyet adnak ki, ahány ut \st a hajó befogad, a turistahajó előrelátható nagy népszerűségére való tekintettel nagyon ajánlatos a menettérti jegyet előre megvenni, a. jegyet elővételben árusítják a MEETER- hajóállomások pénztárai, az összes Mav. HE net jegyirodák Budapesten cs Ujpostonés a Halókocsi Társaság jegyirodája. A hajón kitűnő vendéglő gondos kod ik az utazóközönség olcsó és jó ellátásáról. A turistahajó létesítésével a MEPTEE. újból tanújelét adja annak,h ogy a közönség igényeit minél jobban kielégíteni kívánja ós minél több lehetőséget akar nyújtani a .fővárosi közönségnek a hajón való utazás krl 1amaaséffeinek élvezésére is. /MTI./ o-o § London^, április^23. /Magvar Távirati Iroda/ Wilson Harris, az angol népszövetségi unió főtitkára "Európa jövője" /"The Euture of Europe"/ cimü feltűnést keltő könyvében kifejti, hogy az,Európ't gyötrő betegségnek kórokozója az ugy a politikai, mint gazdasági téren megnyilvánuló túlzott nemzeti önzés, mely viszont a félelemben gyökerezik. Ez a baj fokozott romboló hatást gyakorol a mai elaprózott Európában, melyben a független államok számába haboru óta 22-ről 28-ra emelkedett s árpolitikai es vámhatárok hosszúsága 11,000 kilométerrel növekedett. A jövő háborúsaira ja főként a legyőzötteknek a békeszerződésekkel való elégedetlenkedése vagy a kisebbségi probléma lehet. A mai erőviszonyok azonban kizárják az összeütközés f lehetőségét. Bármily kevéssé hajlandó is Magyarország balsorsával kibékülni, mégsem lesz egyetlen magyar kormány sem kapható arra, hogy megtámadja a kisantantot/Még az állítólagos franciaellenes blokk meséjét sem lehet komolyan venni, mert a legyőzöttek telje-sen le vannak fegyverezve, az olasz külpolitika pedig erősen békés irányú. Azok a nemzetek, melyeknek panaszaik vannak Európa mai rendi ételien, nem elég erősek annak megváltoztatásához s akik viszont segíthetnének a bajokon, nem hajlandók erre. _ . A könyv végső konklúzióiban megfesti egy képzeletbeli Európa képét, melyben a józan ész uralkodnék. Ennek első feltételét a liatármódositásokoan, ósoedig első helyen a magyar határok kijavításában látja. Csehszlovákia például, a Masaryk ós Benes által vallott elvek szerint területi engedményeket tenne, legalábbis mindenesetre visszadná a magyaroknak a Csallóközt. A kisebbségek jogainak elismerése is enyhitene a határproblémát. Ha például a romániai magyarok ugyanolyan szabadságban élvezhetnek az eletet, mint magyarországi fajrokonaik, akkor aránylag kevésbe fontos volna, hogy hol vontak meg a magyar-román határt. Olyan államokban,, mint például Qsenszlovákia, ahol a lakosság jelentékeny része a kisebbségek, a kisebbségi kérdést föderális alkotmányreform utján kellene megoldani. Az egyetlen követendő példát Észtország nyújtja, hol a kisebbségek teljesen független kulturegységet alkotnak. /Eolytatása következik/
