Napi Hírek, 1932. március/2

1932-03-31 [0271]

Gr § B u k a r e s t, március 31, /Magyar Távirrti Iroda/ Argetoianu pénzügyminiszter ma délután a p-rlamentben a Tardieu-tervezettel kapcsolatban a következőket jelentette ki; Szükségesnek tartom, hogy néhány szóval leszögezzem álláspontunkat az úgynevezett T^rdieu-tervezet kérdésében,! nép a múltban nagy türelmének adta tonubizonyásgát és ennek a türelemnek köszönhetjük,hógy el tudta viselni a nehézségeket. Most ugy látszik elvesztette türelmet, mört bizonyos dolgokat idő előtt akar megtudni. A kormányt támadták a lapokban, hogy nem közli a közvéleménnyel a kérdés állását és nem ad hivatalos nyilatkozatot a" parlamentben a dunai államok gazdasági ujjáépitésónek tervezetére vonatkozóan. Hogy a kormány eddig ebben á kérdésben, nem nyilatkozott, az azért volt, mert nem beszélhetett, tekintet, hogy nom érkezett el orrc a pillanat. A ' Duna medencéjében fokvő országok uj gazdasági orientációjának kérdése kapcsolatban az egész Európa gazdasági normalizálását célzó kisérlettel non olynn egyszerű probléma. Ezt a komplikált kérdést a zöld-asztal mellett kell megoldani és épen ezért nehéz negvalósit^ni r különböző állomok közötti tranzakciókban. A kivánt cél ulérésóre hosszas előkészitő munkálatok szükségesek. Kimondották, hogy a Duna-nedenoé jében lévő áll-moknak ös székeli ül-niök és meg kell értexniök egymást. Milyen kérdésben értsék meg egymást ? A dunai országok mezőgazdasági szempontból gabonát eladó államok, következés kép mielőtt az eladó állomok, vagyis a gabonát exportáló* országok egymást megértenék, szükséges, hogy egyetértsenek a gabonát vásárló országok. Ezek pedig a nyugati nagyhnt^lnrk. Mi örömmel láttuk,! . . ennek a kérdésnek komolyságát, nehézségeink kómolyúságát és szegénységünk gondiát megértették .Nyugaton. Egyelőre Tardieu, Franciaország reprezentánsa vette kezébe ozt a kérdést, laVBavctvo egész energiáját és eltökélve,hogy azt jócredményhez juthat j a.'Mielőtt felvennők a kapcsolatot a gabonakivitelnél érdekelt többi állammal, ^látnunk kell az importáló államok egymás közti megegyezését. Ezeknek' az országoknak azonban nagy és nehéz problémáik vannak,amelyeket meg kell oldani .minthogy ezek az'országok nemcsak gabonát importáló ,bonon iparcikkeket" exportáló rszágok is.Mrgának Nogvbrit^nniánok is van megoldásra váró mező gazdasági problémája, a gyarmatokra való te Kint et tel, amelyek között Kanada ős Ausztrália gabonát exportáló ország. A négy nyugati nagyhatalom között folynak a tárgyalások. Ha ezeket befejezték es megállapodtak'az exportáló országokkal szemben tanusitandő magatartás alapelveire nézve, bizonyos, hogy özeket rz eredményeket köztudomásra hozzuk. Mindaddig azonban amig ezek: a tárgyalások nem . .feleződnek be, azt hisszük, korai volna ,hogy ' azokról beszámoljunk jhacsak oly mértékben is,^ , a Parisból kapott barátságos információk alapján tudunk. Mert nemcsak kötelességünk, hogy ne beszéljünk, de kötelességünk az is,hogy titoktartóak legyünk. ^AAM4U« Azt hiszem,hogy a követKezo hónapokban véghezviendő programnak nem tisztán gazdasági hanem pénzügyi jellege is van. Gazdasági téren ugyanis nem szabad nagy illúziókat táplálnunk a helyzet javulására nézve , Mégis azt hiszem.' sokat lehet tönni pénzügyi téren, anol nincsenek kizárva rövidlejáratú kólcsönmüveletek, sőt hosszabblejáratú hitelmüve letek, valamint a követelések-reviziői, a törlesztések uir,aszámitás a, síi adósságleszállitások, mint pl, háborús és háboruelőtti adósságok, amelyeket igen drágán értékel-" tek, tekintetbe véve a mi valutáinkat és akkor Európa centrumában és ' a hyu-^ gat felé lévő államok hasznát fogják látni a hozandó pénzügyi intézkedéseknek annál is inkább minél szilárdabb alapokon állanak a közpénzügyi viszonyok. Annak a hitemnek adok kdfejesést,hogy a nyugati álkmok segitségül jöhetnek i középeurópai államoknak és ennek a segitségnek mi is részesei lenetünk szilárd alapon álló pénzügyi viszonyinkro való tekintettel. Igaz ugyan hogy szegények vagyunk, hátralékban vagyunk? tisztviselői fizetésekkel stb, de a külföldi adósságok kérdésében normális r helyzet, „• Igy a Nemzeti Banknál a mai napon o45 millió lei áll rendel kezesre és áprilisban 88 millió „ . esedékesség van, májusban 130 millió,júniusban 317 millió,összesen 535 millió, E szerint júliusra még 110 millió áll rendelkezésre. Ilyen körülmények között hogy lehet azt állitrni,hogy Románia nem fizeti adósságait? ' /Vége következik/