Napi Hírek, 1932. március/2
1932-03-16 [0271]
T § Paris, március 16, /Magyar Távirati Iroda/ A francia sajtó továbbra is élénk figyelmet szentel a dunai problémának, Petit Párisién genfi tudósítója azt írja,hogy a tegnapi tanácskozások résztvevői szigorú hallgatásba burkolodznak. Értesülése szerint az utóbbi napokban nem történt lényegesebb előre haladás .Egyelőre Olaszország és Németország csatlakozását várják, hogy kibocsáthassák az öt dunai államhoz intézendő felhivást, amely arra vonatkoznék, hogy az illető államok közvetlenül és teljesen szbadon tárgyaljanak egymással.Michelis olasz delegátus Rómába utazoct. Valószínű Hogy tájékoztatni óhajtja az olasz kormányt a francia miniszrerelnökker folytatott tanácskozásár--ól A Matm a tervezet, végrehajtásának nehézségeivel foglalkozva, kiemeli hogy két érdekkör áll fenn ; az egyik a nagyhatalmakat, a másik a kis ( államokat foglalja magában, Mindakét érdekkörben az egyes állanok érdekéi sokban eltérnek egymástól• Így például ami a nagyhatalmakat illeti, Olaszország elsősorban Budapest és Bécs rokonszenvét keresi Németország a kisantant, felbontását tartja szem előtt, London pedisr főgondja t a Középeurópában beruházott kölcsönöknek szenteli. A kis állaüok sem egyezi ' Íek7meg, sőt még a ..\ kisantant keretein belül sem sikerült .idáig helyes regionális felosztást biztosítani a hnéu mezőgazdasági es iparcikkek számára, ha pedig Magyarországról van ^ szó, akkor a gazdasági szempontokkal szemben a politikai szempontok jutnak túlsúlyra. Franciaország az egyetlen állam, amely telja sen érdektelen, de még ha sikerülne is Franciaországnak olyan preferenciális vámrendszert megvalósítani amely lehetővé teszi az agrárállamok termésfeleslegnek kihelyezését, akkor is ferimarad egy igen nehéz kérdés: a hitel kérdése. ' ;' ' . Az agrárán amoK: szamara az az igazi orvoslás, ha olcsó pénrt ajánlanak fel a mezőgazdasági hitel biztosítására. A korábbi tárgyalások mind azon hiúsultak meg., hogy a tőkéket 10, vagy 12, vagy épen 14 százalékos kamatozásokhoz kötötték. Az Echo de Paris 'hasánjain Pertinax a többi között a következőket írja: Az a feladat, , hogy a monarchia öt utódállama kőzett szorosabb gazdasági együttműködést létesítsenek. Ezt az együttműködést idá- ' ig megnehezítettek a sait:. germaini és trianoni szerződés rendelkezései. A francia terv megvalósít ás a esetén Ausztria és Csehország iparcikkei visszanyernék azokat a piacokat, amelyeket a Habsburg-birodalom'f elbomlása alkalmával elvesztettek, míg ezzel szemben Mrgyarország, Románia és Jugoszlávia biztos piacokat találna mezőgazdasági feleslegei számára. Ennek a: . _ . .... tervnek a megvalósítása nem könnyű. Elsősorban az öt utódállamnak kell megállapítania, hogy milyen előnyöket b íztos ithatnak egymás számára. Ez aránylag nem nehéz, ha egyfoirma jóakarat tölti el a kormányokat. Ennek megtörténtével a nagyhatalmak feloldják az utódállamokat a legtöbb kedvezmény záradékában foglalt kötelezettség alól. Anglia^... . ^kedvezőbben ítéli meg ezt a kérdést mint korábban s Olaszország is hajlandó arrgl tárgyalni. Németország azonban idáig meglehetősen megközelíthetetlen maradt, mert nyilván attól tart, hogy a francia tervezet megvalósítása ellentétben áll saját dunai terveivel. De ha az utódállamok gazdaságilag és pénzügyileg tönkremennek, ez Németországra is súlyosan kihat. A Figaro a következőket írja: Ugylátszik, hogy az érdekelt államok elég könnyen megegyeznének bizonyos nagyhatalmakkal, azonban - Németország, Olaszország, sőt Anglia is - haboznak, mert attól tartanak, hogy a közép európai csoportosulás megteremtése árthat saját politikai és gazdasági érdekeiknek.
