Napi Hírek, 1932. március/2

1932-03-23 [0271]

Esterházy Móric gróf örömmel ül v zclte a rendeletet, tér., te, hogy a községi kiadásokat ténylegesen csökkentsék a megyei hozzájárulás összegével. Községi alkalmazottak közé számitsák a tanerőket is. Felvetetette a kérdést, nem lesz-e szükség a megyék segélyezési alapjára. Rámutatott a mai helyzet tarthatatlanságara; az egyházi adóztatás terén. Ennek a helyzetnek a lelkészek és a tani tok látják kárát. Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter válaszában hangsúlyozta, hogy bármennyire jól esett neki a bizottsági tagoknak a rendelettel^ .... kifejezett elismerése, kötelességének tartja kijelenteni, hogy a rendelet nem jelenti a vármegyék és községek háztartásánál mutatkozó nehézségek gyökeres orvoslását. Kétségtelennek tartja azonban, hogy a rendelet a vármegyéknek az eddigieknél biztosabb bevételi forrást biztosit, a községek költségvetését pedig mentesiti a községek háztartására kedvezőtlenül ható vármegyei terhektől. ^xfí/f^Kk^wTeleszky Tánosnak azt válaszolta, hogy a vármegyei nyugdíj-, terhek országos összesítésének kérdését megvizsgálja ós ha az összesítés a nyugdi jt irhek arányosabb mogjavitá sá váL az államháztartás megterhelése nélkül mcgvblósithatd, akkor azt megvalósítja. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy állandóan keresi azokat a módozatokat, amelyek az egyes községek, valamint az egyes vármsgyék között a teherviselésben mutatkozó aránytalanságok megszűntetésére, vagy legalábbis mérséklésére alkalmasak. A bizottság ezután a rendelettervezetet elfogadta. Napirend után Csizmadia András és Örffy Imre a kamatleszállítás elmaradását tették szóvá. Csizmadia András felvetette, hfrgy jóllehet a jegybank autonómiáját tisztelni kell, mégis nem gyakorohatna-e a pénzügyminiszter befolyást. Báró Korányi Frigyes pénzügyminiszter kijelentette, hogy a jegybank autonómiáját térvény adta, a jegybankot semmi módon nem szándékozik: befolyásolni, de erre nincs is módja. A jegybank autonómiáját feltétlenül tisztelni kell, nnrt különcön nem teljesíthetné azokat a feladatokat, amelyeknek teljesitése érdekében adta neki a törvényhozás az autonómiát. A kamatlábleszállitásra alkalm. tlan pillanat volt épen az ultimo előtti pár nap, mert ultimo előtt mindig nagyobb igényok nyilvánulnak meg a jegybank iránt s'ilyenkor a bankkamatláb leszállítása a mai viszonyok között nem indokolt. Ez nem jelenti azt, hogy a kamatleszállítás eszméje elejtetett. A momentán helyzetet nehezíti még az is, hogy a Kr•.upr-konszern bukása miatt a nemzetközi piacon zavarok és bizonytalanságok álltak be, amelyek azonban valószínűleg rövidesen elraulxiak. 1 Nem volt tehát alkalmas pi&lanat arra, hogy a jegybank, amelynek a külföldi viszonylatokat is figyelembe kell venni, most tegye mag ezt az elhatározó lépést. A kormánynak állandó az az óhaja, hogy a kamatláb" le szála litható legyen s reméli, hogy az alsó lehető alkalommá, az meg fog tört én Ezzel az ülés végotó*ir