Napi Hírek, 1932. március/2

1932-03-21 [0271]

iti • ^ L 0 o J í mároiua 21. /Magyar Távirati Iroda/ Lltvd George "Az igazság a jóvatatelekről és háborús adósságokról" /The Truth About Rsparataons and '/far Dobts" cimü feltűnést keltouj könyvében a vi­lággazdasági válságot három oknak tulajdonítja: 1. /\A helytelen aranyelosztás. 2. / A tulmagas védővámok és főként 3. / a jóvátételek és háborús adosságek. 1 könyv legérdekesebb részei azok a szomélys risszaemlók-­zesok es iolcplc-zéssk. am:-ly;k a Németország f izotőkápességa s a jóváté­telek behajtása körüli leirhatatlan.ftgalomzavarra, ellentmondásokra és egyenetlenségekre vetnek világot. 0 maga például Hughes ausztráliai minisz­terelnök vezetése alatt politikamentes szakbizottságot küldött ki, amely Nemetorszag teljes i jóvátételi kötelezettségét 40.000 millió fontban, fize­tési képesseget évi 1.200 millió fontban áilapitotta meg. Ugyanakkor az angol kincstári hivatal s vele egyetértőleg Maynaid Keynes is kimutatták, hogy Németország soha sem fize ehet többet összevéve 2000 millió fontnál. Amerikai szakértek szerint a németeknek 1921 és 1951 között összesen 13 milliárd fontot kellett volna fizotniök. A béketárgyalások során Loucheur északi Franciaország elpusztított területeinek kárait 75 milliárd frankra, azaz 3 milliárd fontra becsülte, holott a francia statisztikai évkönyv szerint Franciaország összes házai 1917-ben mindössze 59.5 milliárd fran­kot értek. Későtt Klotz francia pénzű, yminisztor 134 milliárd frankot, azaz 5.36t millió fontot követelt. Az 1921.-i párisi konferencián Briand akkori miniszterelnök Franciaország részé.ől 5.500 millió fontnyi jóvátéte­li számlát nyújtott bc és Doumcr pénzügyminiszter az oggsz antant jóváté­teli kovitalesst 10 milliárd fontra becsülte, azt javasolva fizetési módul, hogy foglalják le zálogul az összes német állami banyákat, erdőkot. gyára­kat és vasutakat s ha Hémotomá? 1921 máina l.-éig nem t*J j*8Í$.CJi! a* összes antantkóvetéléseket s nem kötelezné magát évi i2 milliárd arauy­márka fizetésére, alkalmazzanak ellene katonai szankciókat. A szükséges összegek t teremtsék elő a németek kivitelük illesztésével, ami ellen Franci corsaág és Anglia majd megvédi saját iparát, egy étként azonban "az egész világ nyitva van Németország olőtt s a németek dolga lesz ke­reskedői ni mérlegüket javitaniH. Lloyd George arro bizalmas emlékiratán mutatott rá a transzferálás lehetetlenségére. Hangoztatta, hogy az < összes francia teherautók nem lesznek kénesek annyi papimarkát kivinni, amennyi egyet­len arany frank ellenértékének megfelelne. Doumor orrc azt válaszolta, eogy őt mindaz nen győzi neg. Az 1922 augusztusában tartott londoni konferencián Poinca­ri akkori francia miniszte. elnök követelte, egy az antant':?.talmak vegyék át saját kezelésbe az egész német szolgálatot, sajátitsák ki az összes német állani bányákat és erdőket, követeljék a német gyárak rész vény több­ségének átadását, sőt az elfoglal" területokon ők hajtsák bc az adókat s tegyék mindezt, még mielőtt a jóvátételi bizottság mogállapitotta volna, hogy Németország tudatosan megszegte kötelezet .sógeit. Lloyd George orro állítólag kijelentette, hogy a békeszerződések megszegéséhez non nyújt­hat segédkezet. Az eddig toljesitett német fizetések értékének felbecsü­lésére vonatkozólag kijelenti Lloyd George, hogy az antantállamok számítá­sai hamisak, a német fizetések értéke jóval magasabb, mint a jóvátétoli bizottság által nogállapi A ott 1.010 millió font. Az amerikai közgazdasági intézet is 1905 millió fontra becsüli ezen fizetéseket. . /BSlyt. kdv./

Next

/
Oldalképek
Tartalom