Napi Hírek, 1932. március/1
1932-03-10 [0270]
L ' §London, március 10. /Magyar Távirati Iroda/ A Timespragai levelezője szerint Prágában azt hiszik, hegy a "francia dun^i oreierencial is Javaslat nehézségekbe ütközik, mert Femet- és Olaszország nemjia jlandó ilyen fontos piacokról lemondani. Viszont Névvstország ki-~ zárasa revén a dunai államok veszitenók el legértékesebb piacukat. Legjobb megoldásnak Prágában az r öt dunai állam vámunióját tartják, amely mint egyetlen gazdasági egység illeszkednék bele Európa gazdasági szerkezetébe. A lap második vezércikke 11 Európa, veszélypontjai" cim alatt kiemeli-^ Tardieu-iavaslat által felidézett élénk diplomáciai tevékenységet. Többek között Walko magyar külügyminisztert is olyan biztatóan érdekli a terv, hoerv Budapestről Rómába, .onnan pedig Genfbe utazik. Közópeurópa talpraállitása ma a világ egyik legsürgősebb problémája. A veszélypont Bécs és Budapest között fekszik. A ket állam ha megoldást nem találnak gazdasági és pénzügyi bajaira, olyan nehéz helyzetbe juthatna, amelynek szociális pénzügyi és gazdasági visszahatása volna, a mely /súly os csapásokat merhetne a nemzetközi hitelrendszerre hogy / olyan/ egymásután megrendítheti a többi államot is. Ezek a v<=>. szolyek nem" a túlfűtött kepzeiőtonotség rémképei, -nmem a. legjózanabb eszű politikusok os pénzügyi^szakemberek jóslatai. Le azért meg nem volna kóső a' -'. \lolharitasahoz hozzálátni; ha a szükséges belső és nemzetközi intézkedéseket azonnal megtennék. Bármely komoly v terv bárki- • tói r szárma szék^is, a leggondosabb konstruktív megfontolást" érdemli . Eletbevágó fontosságúitehát, hogy a kilenc érdekelt állam, Franciaország, Anglia. Olaszország. Németország, Ausztria, Magyarország Cs a kisantant ismiolőűb döntsenek Genf bén arról, hogy a francia terv jelenlegi alakja-^ ban keresztülvihető-e és ha num,hogy kellőképen módositható-e vagy egyéb rekonstrukciós javaslat több kilátással kecsegtet-e.^Tardieu tervének általános el fog-adása bizonyára több akadályt*} ütköznék., I \ti/*iuO\^A. 01 aszór zág példa \itpolitikai és gazdasági ^fogásokat emel. « német Kormány magarartása, mely a legnagyoDb fonto sággal,bir, még nem Ígéretes, Az sem tűnik ki, hog; 1 Németország beletartoznatnek-e az,uj alakulatba. Ha a terv egyezersmindenkorra megakadályozná Ausztriát a ^Németországgal való szorosabb gazdasági összeköttetésben, ez már magábanvéve is elfogadhatatlanná tenne a koncepciót bármely osztr k kormány részére . Angol szempontból a preferenciális rendszer ellenkezik az Anglia által elvezett legtöbb kedvetményezettsógi joggal és a dominiumok képviselői természetesen.bizalmatlanok minden olyan javaslattal szemben, amely kizárná termékeiket Euróoából. %yób nehézségek is kivihetetlennó tehetik a francia tervet, de ez esetben más megoldást kell találni. Meglehet, hogy túlságosan ambiciózus az olyan terv, mely egyszerre mindazet államot akarja felölelni, mert éles politikai, faji és történelmi ellentélek állanak fenn ekötfzött az öt áll:m között, ,s a területi változások lehetetlenné teszik a régi osztrák-magyar egység gazdasági rekonstrukcióját. Talán célszerűbb volna szerényebb teretek között kezdeni. Nem lehet r oeldául kifogás a két legsúlyosabban szenvedő dunai állami ^Magyarorszag és Ausztria közti vámunió ellen. Gazdasági egyesülésük magab^nveve tglán m^g nem sok javulást hozna., de ezikezdet volna csak', amely bátorítást adna a kereskedelmi érintkezésnek olyan vidéken, ahol arra. a legnagyobb szükség van. A Daily Telcgraph diplomáciai lovol-zője ^ugy tudja, hogy Paris nom az utódállamok vámunióját ajánlja. Anglia ós i'r^nci-orszag ogyétért abban, hogy ez leküzdhetetlen politikai ós gazd~aagi akadályokba ütköznék. A firahcia, j vaslat abban a mondában fejezhető, ki: "Szövetkezés preferenciális alapon. 11 Megengednék, hogy -z öt állam maga igyekezzék boldogulni preferenciális szerződé sekkel, ^degharmadik , felek jogos érdekeinek figyelembevételével. Ha - zután az öt ál lm egymasközött megegyezett,, a megállapodásokat a népszövetség megfelelő szervei elé lehetne terjeszteni. /folytatása következik./ ÉT ^ R
