Napi Hírek, 1932. február/1
1932-02-02 [0268]
/Henderson beszedének folytatása/ Henderson azután áttekintette a leszerelés érdekében a népszövetségen belül és ?zom kivül folytatott élőmunkái-tokát. Hangsúlyozta', hogy a^biztonság és a leszerelés kérdésében circulos viciozusfca jutott a probléma. Részletesebben szélt a leszerelést előkószitő konferencia egvezménvtervezétéről: J J -Az egyezménytervezetnek az a rendeltetése, hogy keretet adjon amellyel el lehet erm a fegyverkezés leszállítását és megmutatja ennek móoszereit, számokat azonban nem tartalmaz. A mostani konferenciának feladata ennek gyakorlati jelentőséget adni. Az egyezménytervezet nem általános egyetértéssel létrejött okmány. Még a módszerek dolgában is szétágaznak:a # nézetek es különböző jelentőségű fenntartások h ngzottak el egyes többségi határozatokkal szemben. Egyes delegációk az egyezménytervezetet nem is tekintik használhatónak, mig mások túlságosan messzemenőnek tartjakrendelkezés eit. Ennek a konferenciának szabadságában áll ugy ezeket, mint az eleje terjesztett más javaslatokat megfontolni. Ezért valamennyi jelenlevő delegációt a legmesszebbmenő együttműködésre hivom fel a pozitív gyakorlati munka érdekében. L i Henderson a továbbiakban fejtegette a leszerelés és a gazdasági helyzet közötti összefüggést. 5 & - Mindenütt örömmel fogják üdvözölni - jelentette ki - ha a leszerelés .megkönnyíti az államok súlyos pénzügyi terheit és ezzel a súlyos gazdasági nehézségekbe jutott világnak meghozza az annyira szükséges megkönnyebbülést. & & Beszédének végén Henderson a konferencia kilátásaival foglalkozott, -A világnak leszerelésre van szüksége,- mondotta - a világ le akar szerelni. A mi hatalmunkban áll, hogy segítsünk a jövő történelmét kialakítani. # A technikai kérdések, a legénység, a tüzérségi haderő, a tonnatartalmak es kategóriák* stb. mögött, ott áll az emberiség üdve^fe jlődőben levő civilizáció jövője. " Az emberiség eltoárja a konferenciától, hogy hozza meg neki a szabadulást a háború fenyegetésétől és azt a biztosságét, amelyet a nagy nemzeti hadseregek fenntartásában keres. Ha sikerrel jár a munkánk, akkor döntően hozzájárultunk azoknak a bástyáknak• .ragerősitéséhez, amilyeket a háhoru ellen hosszú idő óta türelemnél építünk. - Non vagyok hajlandó a balsikernek még a lehetőségével sem foglalkozni, mert h r meghiúsul munkánk, akkor senki sem láthatja előre az ebből támadható rossz következményeket. Abban azonban bizonyosak lehetünk, hogy a világ ismét abba a veseedelembe kerül, hogy visszaesik • - - - ..... fokozódó fegyverkezés esztelen es veszélyes versenyébe. Készen állunk-e arra, hogy feladatunknak szemébe nézzünk? Kész-e sorainkban minden állam azt a politikát követni,hogy a háború a múlté, hogy őszintén lemondottunk a háborúról mint a nemzeti biztonsá eszközéről? Készen állunk-e^az összefogásra, hogy megragadjuk az alkalmat, ami még kínálkozik, hogy a népeket közelebb vigyük a'békés együttműködés magasztos terére? Minden nép csak akkor lehet szabad, ha az igazságtalanságtól, a támadástól, az elnyomástól, vagy a békétől való rettegés nélkül élheti életét. Cs^k egyenjogúság képzelhető el minden nép számára abban fi szabad társ r ságb*n,amelynek felépítését megkezdtük. Testvériség csak akkor állhat fenn a népek kőzött, ha a jövőben már nem esetleges ellenségek, hanem hü barátok h sznek. ^Az Önök jelenléte válasz e kérdésekre, az Önök jelenléte Ígéret, hogy elérjük célunkat. Fogjunk hozzá feladatunkhoz abban a biztos tudatban, hagy a mi hatalmunkban áll az itt végzett munkával, az itt hozott elhatározásokkal, az elért megállapodásokkal ezekké a hon áhított magasságikba emelni a nemzeteket.A beszédet a 410 jelenlévő delegátus és a közönség igen élénk tetszésnyilvánításokkal fogadta. /MTI/
