Napi Hírek, 1932. február/1
1932-02-12 [0268]
o-o London, február 12. Magyar Távirati Iroda/ Frank D. Simonds, a hires amerikai publicista.,"Békében maradhat-e Európa?" /öan Europe Keep the Peace?/ cimü könyvében' angol-amerikai azempontból mérlegeli Európa jövő kilátásait, Kimutatja, hogy a fegyverszünet csak a tüzelést szüntette meg, de a harc, jóllehet változott fegyverekkel, tovább folyik . a két tábor kőzött. A párisi erőszakos békék uj viszályok átkos örökségével terhelték meg Európát s jóformán bizositották a háború folytatását. A legyőzöttek küzdenek a békeszerződések ellen, amelyek megsemmisítettek mindent, ami előttük szent és drága. Az ő helyükben az amerikaiak is igy tennének. A győztesek viszont a status quohoz ragaszkodnak és szankcioKkal, gazdasági és pénzügyi megtorlással pusztítják ellenfeleiket. Ezek az ellentétek gátolják meg a népek kibékülését. A könyv többek között a magyar irredentával is foglalkozik. Birálja.ugyam Magyarország háború előtti nemzetiségi politikáját, de kimutat ja,' hogy Nagy-Magyarország a természetes határok által oly élesen körülírt, földrajzi és gazdasági kötelékekkel oly szorosra fűzött egység volt, hogy szinto igazolta a magyaroknak azf. az állítását, hogy ez az egység az isteni akarat müve. Ennek az egységnek szétrombolása epp oly őrültség, mintha üt. Louist és környékét a nagy transzkontinensm fővonalakat elvágó államhatárokkal zárnák körül. Magyarország párisi feldaraboltatása csak méreteiben külömbözött Lengyelország bécsi felosztásától s elképzelhetetlen, hogy ilyesmibe éppen a magyar nemzet nyugodnék bele, melynek ezeréves történelme szakadatlan harc a nemzeti egységért. Amig igazságot nem szolgáltatnak legsürgősebb követeléseinek, addig Magyarország kibékíthetetlen és erkölcsileg lázadó marad. Csehszlovákia a könyv szerint földrajzi abszurdum, a természeti törvények kigunyolása, a nemzetiségi tarkaság hazája, ahol voltaképon nincs nemzeti többség s a faji ellentétek éppoly élesek, mint a háború előtti Ausztriában. A kisantant, mncly a magyar irredenta elleni közös harcra alakult, most a Habsburg-monarchia nagyhatalmi állására pályázik. Franciaországhoz politikai érdekek füzik.s ha a franciák engedékenységet követelnSnok a magyarok vagy osztrákok javára, a kisantant Berlin vagy Róma f.lé fordulna, f azdasági érdekeik a kisantant államok. " túlnyomó részét Berlincsre utalják, hol agrártermékeiket akarják elhelyezni. Középeurópa népei gazdaságilag egymásra vannak utalva, ezért volt oly végzetes egész Európára nézve a Habsburg-monarchia felosztása. Európa jólétét két módon lehetne helyreállítani: Vagy kiterjesztik a német vámhatárokat egy uj Mittel-Europa t felépítésével, ami végzetes volna a csehekre nézve, vagy visszaállítják a Habsburg-monarchia népeinek gazdasági közösségét, ami lehetetlen Ausztria és Magyarország közreműködése nélkül, már pedig a magyarok ragaszkodnak elvesztett területeik v is szaglásához. Paris a másik megoldás felé hajlik, mert az első elintézés a németek diadalát jelentene, A német-rfrancia viszonyt talán lehetne locarnoi alapon enyhíteni, de a Duna-völgyének problémáját csak az Ausztria, Magyarország és Csehszlovákia közti régi gazdasági kötelék megújítása oldhatja meg. Ha a csehek nem tudnak gazdaságilag kiegyezni Ausztriával és Magyarországgal s nem * nyújtanak a magyarroknak határmódositásokat, akkor megpecsételték saját halálos Ítéletüket. Egy szép napon ismét fel fogják őket osztani a németek és magyarok közt s el fognak tűnni, mint valaha a fehérhegyi csata után.
