Napi Hírek, 1932. február/1
1932-02-08 [0268]
§ S z e g e d , február 8, Abban az előadásban, amelyet gróf Klebelsberg Kunó, a város országgyűlési képviselőié tegnat. a Leránt ff y Zsuzsajina-Egyesületben Magyartrszági művelődési központok cimmel tartott, a volt Kultuszminiszter a következőket mondotta: - Amikor tiz éves miniszterségem után visszavonultam, eszem Tie jutottak azek a tetteim, amelyeket az ide alatt tettem, azzal a hatalommal, amelyet a msgyar nemzet bizott rám ós amelyekórt,féléiés vagyok, ugy hogy azok tizéves miniszterségem alatt megtörtentek. Én ugy érzem, hogy főleg azzil szolgáltam hazámat^ hogy sikerült a felekezeti békét fenntartani. A felekezeti Tiéke fenntartásával meg volt az alap az ogyüttmüködésro s hogy ez az együttműködés fennálljon, szükség volt arra. hogy az államhatalom igazságosan Bánjon a felekezetekkel. Ha igazságtalan lett volna nz állam, akkor o maga bontotta volna meg a felekezeti békét. Iparkodtam a túlzásokat távol tartani és mindent igazságosan megosztani. - Az az elgondolás hozott engem ide, hogy tudom, vannsk félreértések, amelyek tévedésekből •urjánoztak fel s tudom, hogy á fel ekéz a ti béke sz6mpontjáoél szükség van arra, hogy az emberek megismerjek egymást, ápolják az c-gymás iránti szeretet, mert nem szabad szem elől téveszteni, h^gy egy hazának vagyunk a gyermekei. A szeretet szemüvegén át tanulmányoztam azokat a nanzoti kulturtörekvóseket, amelyek a rof-.rmátus művelődési gócpontokból sugároztok ki. Egy nemzet akkor nő össze hazája földjével, ha abban a földben már generációk pihennek, azon apáinak vére folyt ős azon maradandó emlókü alkotások létesültek. Ezek a kultúra omlókéi. Nincs nagy nemzet, amelynek nincs hatalmas irodalma, költészete, ahol nincs eredeti kutatás és ahol nincsenek.nagy müvészc-ti alkotások. Van régi és van uj kultúra. Ma uj kultúrája minden népnek van, itt azonban fontos az, hogy a művelődés ne legyen kicsi, ne elkésett kitermelés legyen, hanem logy3n múltja és nyúljon vissza a mult századokba. Ha katolikus ember töpreng erről, akkor az az érzése, hogy nagyon szag hogy Önöknek ezek az intézményei immár négy évszázadra tekintenek vissza, - Bz intézmények három fcfcb csoportja a következő: Az egyik legórt ikes ?bb csoport, amelyik összefügg az erdélyi fejedelemséggel; Gyula fehérvár, később Nagyonye-d, Sárospatak, Debrecen. Az otső erdélyi fejodelmek alapítása, a masodikat a Perényiek, a Rákócziak, Lorántffyafc hozzák létre,'mig Dobrocon a város, illetve az eklézsia áldozatkészségéből kel élstre. - A másik csoport a Dunántúlra 3sik. Ez a rész azonban nem kapta meg azt a támagatást, mint amelyre szüksége volt, úgyszintén a harmadik sem, amely az Alföldre, főleg Kecsk mét környék^ro sz^ritkaz^ tt. - Amikor felmerült a gondolat, hogy nem kell-e Sárospatakról Miskolcra vinni a teológiai akadémiát, ón a leghatározottabban tiltakoztam ellene. ' Kultúrintézményeinket megfelel őon kell elosztani a nagy, közép- és kisvárosok között, mindenhiH olyan intézményt téve, amely az illető város miliőjének leginkább megfelel. Statisztikai adatok szerint Némstarszágnak 23 egyeteme van. Ebből keltő világvárosban, Berlinben, Hamburgban v?n, 9 nagy városban, a többi közép- és kisvárosban, flaszországban hasonló az egyetemek elhelyezése, Kémetors ságban 7 olyan egyetem van, amelynek:létszáma jóval kisebb a szegedi egyetem 22Ci-as létsza mánál. Magyarországon világvárosban van egy, nagyvárosban: Szegeden ós Dobrecenban kottő, nagyobb középvárosban . . - Pécsett - egy egyetem. Nálunk a megoszlás aránya tehát ugyanolyan, mint Németországban és flaszországban. - Nekünk magyaroknak, nemzeti munkamegosztásra vai szűk* ségünk. Katolikus és protestáns magyaroknak meg kell osztani azt a nagy tusát, amolyet a külföldi közvélsmény megnyeréséért a magyar dgy számara vivni kell, mert ma magyar igazságot magyar nyelven hirdetni nem l^hot /Folyt. köv./.
