Napi Hírek, 1932. január/1

1932-01-14 [0266]

| f \ •• *z Orra. os ianrt-náes •11-n do;Bizc>^ttsaga barc oztoronyi Juzscf elnöklete mellett ma délut:n tartott ölesében tovibb tárgyalta a ré^zvényjo .-;i növeli- tervezetét. Napirend előtt ~ bizottság elnöke,báró Szterényi Józsof. beszámolt r. m in isz tor elnökkel folytatátt tárgyalásáról, am elvnek cr odmén veken on a „miniszterelnök kilat,-oba helyezte, hogy az iaartestületékről"szó- • lo törvényjavaslatnak a Ház n-pirond'jére való lüzéset szorgalaazni fqgja . Ezután -z "11 and d iizotts% áttért a napirenden szereplő reezvenyjogi novella t^gyalására., , - r é szvény társasa." i^liigvclőbizottbágáról intézkedő fejezet, tárgyalás; kapcsán azt a határozatot hozta, hogy a bizottság f-el fogas a szerint célszerű volna sértetlenül megtartani a • jelenleg érvényben lévő kereskedelmi .törvényben lefektetett alaoclveket. *» részvénytáisrsaságokszervezetével k~ocsol;ytban az igazgatóságból, felügyelőbizottslgbol és közgyűlésből álló hármac t^gozrt teljesen Holegiti a gazdasági élet követelményeit. Ugyancsak megállapítja, hogy minden olyan intézkedés^ amely alkalmas -voln° arra, hogy az igazgatóság jelenlegi hatásköréből lényeges jogok't elvegyen ós ezáltal az igazgatóság felelősségét csorbítsa, kifogasolandó. Különösen kifogásolta az állandó Bizottsága javaslatnak azt az intézkedését, amely a icliigyelőbizottság hatáskörébe kívánta, utalni a részvény tár s°.G'g vezető oc főtisztviselői'/el kötött szolgálati szerződősekhez való hozzájárulást, ,%yancs"k ellenezte az Állandó Bizottság a javaslatnak azt az elgondolását is, hogy amennyiben az igazgatóság magjainak felelőssége szobakor LÍI, a fel ügyelőbizottság, val-aiint annak minden egyes tagja a közgyűlési határozat-nélkül,

r sőt annak ellenére/is pert incithat r.z igazgatósági tagok ellen. ííom la|ta indokoltnak az --llandó Bizottság &zt sem, hogy - f cl ügy el őb izot t c ág. f .1 jogosíttassuk arra., .hogy « részvénytársaság t-rháro -z ügyvitel megvizaa,álár; - céljából szakértőket alkalaszhasson, ügyeneaen a részvény tar sasag kebelen belül feltétlenül meg líivín^naó fegyelemnek aláásását jelentené a Bizottság felfogása szerint, ha a folügyolobizottsag f-JJosogittatriék \xxr.

t hogy az ig-zgatóságon kixá\ az ügyvezető igazgatótel, igazg"toktol és -lig-zg-tókte'

1 , tehát a társaság tisztviselőitől iclvi 1.-,;oe 1 fcásohat kérhetne h További vita .folyamán a, családi részvénytársaságok ügye is szőbakerült es a Bizottság azt kiyanta, hogy a törvény szigorú rendelkezései a csalaai részvénytársaságokra csak bizonyos'megszorításokkal érvényesíttessenek. Sándorffy Kamill kúriai bíró x ámuta tott arra, hogy milyen nehéz ebben a vonatkozásban a család fogalmának jogi aerhatarozása. Térj Gergely helyettes -állaratifckár felvetette azt a gondolatot, hogy névre szolé részvények bevezetésevei lehetne a családi részváiy társasagok intézményét esetleg eletrehivni. * i kötelező mérlegvizsgálatról intézkedő fejezet tárgyalása kapcsán a Bizottság azt kivanta, uogy ez a kötelező mérlegvizsgalat csak a tőzsdén jegyzett yál\zl a tokrajt erlec\jen ki. -a pénzintézetekkel kap-' colatban a Sízőttság[all&stfSém.TógrSTt*/. ugyancsak kifogasolta a Bi zottsag azt. hogy z^kormánynak széleskörű felhatalmazás adassék olyan rendeletek kibocsátására, amelyek a mérlegvizsgala- részletes szabályait rendeleti uton állapithatna^img, "Tekintve. hogv a könyvvizsgáló intézménye a magyar fogban/aég uj

t kívánatos ,volna.'ha ennek az._. intézménynek bevezetésére átmeneti határidő állapíttatnék meg. *»z az időszak esetleg öt esztendőben volna tneghatározható. (MfVl)