Napi Hírek, 1932. január/1
1932-01-14 [0266]
§ A Magyar Távirati Iroda jelenti: Az igazságügyminiszter a képviselőház yy\^ctA^ ülésén terjesztette he a társadaiomb iz tositási biráskodásrél szóló törvényjavaslatot. A törvényjavaslat, amely a munkásbiztositási b ir árkod ás ról szóló 1921:XXXI. törvénycikk rendelkezéseit van hivatva.,.,,'*^ . t rendezni, főleg két irányban tér el a mai Jogállapottól. Elsősorban megszünteti a külön munkásbiztositás i biróságokat, másrészt megszünteti a bíráskodásban az ülnökök közreműködését. A budapesti külön monkásbiztositási biróság ügykörét a központi járásbíróság, a munkásbiztositási felsőbíróságét a budapesti királyi Ítélőtábla - tehát két nagy birói létszámmal ellátott biróság - veszi át. Ennek a szervezeti változtatásiak a fő célja az, hogy ez a két nagy biróság a társadalombiztosítási ügyeket mindenkor az ügyek természetének megfelelő sürgősséggel intézze el, amire a kisietsz ámu külön munkásbiztosi tás i biróságok nem mindig, voltak képesek. Az ülnöki rendszer megszüntetésének oka gedig az, hogy a f yákorlati tapasztalatok szerint az ülnökök közreműködés^ az ügyek neyes eldöntése végett nem mutatkozott feltétlenül szükségesnek s igy a közreműködésükkel felmerülő költs ég megtakarítható. A törvényjavaslat egyéb rendelkezései arra törekszenek, hogy a társadalombiztosítási pere-, ket az eddiginél gyorsabban és megnyugtatóbban lehessen eldönteni. w i i M^A 5 A Magyar Távirati Iroda jelenti: Az igazságügyminisztor \képviselőház t {yyU* t ülésen terjesztette ke az 1928? évi XLI. t.c. 6. §-anak módosításáról szóló törvény javasintot: • ' tt . , • A föidbirtokrondezés befejezéséről szóló 1928'JLl. t.c. 6. $-anak 2. pontja lehetővé tette, hogy a f öl dmi ve lésügyi miniszter a mezőgazdasági, ingatlant elidegenítő jogügylet tudomásulvételét közérdekből .a törvény életbelépésétől számitott három évig az állami elővásárlási jog gyakorlása nélkül is megtagadhatta, ha a megtagadás az elidegenitő anyagi romlását nem okozta. Előzetesen azonban a foldmiv elésügyi miniszternoka megtagadás kérdésében a törvényben megjelölt külön bizottságot meg ^kellett hallgatnia. Ez ápizottság hat tagból áll. amelynek két tagját a képviselőhál:, két tagját a felsőház, két tagját pedig az országos mezőgazdasági kamara választja. A szóbanforgó megtagadási jog gyakorlására megszabott három evi határidő a mult év végén lejárt s ennélfogva felmerült az a kérdés, hogy annak további fenntartása szükséges-e. Minthogy az államháztartás mai helyzete miatt belát atá idén belül nem remélhető, hogy az elővásárlási jog gyakorláséra megfelelő költségvetési fedezetet lehessen biztositani, másfelől pedig, mint eddig, ugy a jövőbon ia, kétségtelenül előfordulhatnak oLyan ingatlanelidegonitesek, ame lyük nemzetvédelmi vagy földbirtokpolitikai szempontokból államérdekbe ütköznek, a kormány a . fentemlitstt törvényes rendelkezések hatálybantartását szükségesnek találta. Ezt a célt szolgálja a földbirtokrendez ós befejezése végett szükséges rendelkezésekről szóló 1928:211. t.c. 6, §-ának módositásáről a földmivelésügyi miniszter által beterjesztett rövii törvényjavaslat, amely annyival is inkább indokolt, mert a leromlott gazaaságL viszonyok folyományaként a mezőgazdasági ingatlanok tudvalevőleg tömegesen ós igen gyakran valósággal potom áron kerülnek forgalomba, ez a sajnálatos körülmény pedig fokozott alkalmat nyújt arra, hogy a földbirtokok üzérkedők kezére is juthatnak, ha ennek megakadályozására a kormányzat megfelelő eszközökkel nem rendelkezik. Egyébként a törvényjavaslat szövegezéséből, amely szerint a kérdéséé;-, megtagadási jogot a törvényhozás további rendelkezéséig kivárja hatályban tartani, kitűnik - hJgy mihelyta viszonyok változása következtében erre a kivételes korlátozó rendelkezésre közérdekből szükség már nem lesz, ez a kérdés újból szabályozás al á ftg kerülni.
