Napi Hírek, 1932. január/1
1932-01-12 [0266]
— o—§R6ma, jaiuár 12» /Stefani/ I Poptlw d'Itália mai szamának nagyjelentőségű "Vége a háborús időkből eredő tragikus végrehajtásnak" cimü cikkében még a következőket irja: ^válság nem mutat javulást, tár időről-időre az Óceánon túlról íplimista hirek érkeznek. A válság tipikus tünetei, amelyeket Mussolini tizc-nhárom hónappal ezelőtt szenátusi Beszédében vázolt, még súlyosbodtak. Tudatában kall lennünk annak, hegy feltétlenül szükség van arra, hogy a világhelyzet 193S folyamán a 1 avulás felé vegye útját. Nem kell azt hinni, hogy az emberek előre nem látható jelentőségű zavargások nélkül el fognak viselni egy olyan 1932/33-as telet, amely még kegyetlenebb lehet, mint az, amelyet mcst élünk át.^Ilyen aggodalom tclti el mindazokat, akik nem csu án egy meg atározott állammal törődnek, hanem mindazoknak az intézményeknek együttesével, amelyekre rá van nyomva a nyuf ati civilizáció "bélyege. Ennek az aggodalomnak cizonyitéka >Shaw angcl épviselí liverpooli beszéde, aki egyebek között kiemelte, hogy Európa társadalmi és gazdasági struktúrája napról-napra közelebb jut a szakadékhoz és ha a dtlgok továbbra is igy haladnak, csak két dolog között lehet választás, még pedig az adósságok megtagadása és a káosz között. Azt kell hinnünk, hogy ez a véleménye MacDonaldnak, a lausannei konferencia előmozditojanak is,. De van két más igen súlyos ekx amellett, hogy legkésőbb januárban alkalmazzák már az evangéliumi tanítást, amely tenne van a legegyszerűbb és legáltalánosabb keresztény imádságtan. Az angcl és az amerikai kormány kölcáönadta nagyiparosainak a háborús felszerelések árának bizonyos részét. Ez az összeg azonban már visszafolyt hozzájuk, igy például Angliában a háborús nyereség megadóztatásából, amely ig/en nagy százalékát vitte al a jövedelmeknek. Ez a pénz már visszatért éa az a pénz, amelyet az^adós államok kifizettek, igazi hadisarc. Ezenkívül még egy másik tünet is elviselhetetlenül súlyossá tette a jóvátételeket s ez az áresés. Ma kétszerannyi munkát kell végezni, kétszorannyi árut kell szolgáltatni, hogy ugyanazt^ az ' arany tan, ki számit ott adósságot meg lehessen fizetni, mint annakidején. Minden állam szociális gépezetét^veszedeimesen megviseli ez^a tulerőltetés. Bizonyos irányváltozás történt, egyes kötelékek megszilárdul tak^ de tötb állandó és hagyományos követelmény, amilyen például a más életének, házának, vagyonának tiszteletbentartása, mc-gsemmisülőben van. Ha ehhez még hozzávesszük azokat a tüneteket, amelyeik emlékezetbe idézik a más civilizációk dekadenciáinak századaiba! történteket,^ tudatára kell ébredni, hogy a mi civilizációnknak nem csupán egy meghatározott jellege forog kockán, hanem megtörténhetik, hogy a fehér faj egész civilizációja alkotórészeire bomlik, elgyengülj elhalványodik, a zűrzavarban, a nyomorban, anélkül, hogy célja, vagy íöwoje volna.. Erről a problémáról vallott nézetünk nem veheti számba abszolút pontossággal azt, hogy mik lehetnek annak következményei Németország belpolitikájára nézve. Csupán a demokraták nézhetik a problémát azzal a szűk látószöggel, amely : . , \ még remélni engedi, hsgy a jóvátétel korlátozása időben eltolja, vagv talán el is tünteti, a látóhatárról Hitler spektrumának megjelenését. .- ... . .. < ; Nekünk más értékekből áll a tétünk. Az idő már kiérlelte a maga értékeit , még pedig mától kezdve mihdenkinek, de nekünk fasisztáknak már tiz évvel • V ezelőtt. /MTI/
