Napi Hírek, 1931. december/2
1931-12-31 [0265]
§ -o- rám 3 u k a r e 3 t , december 31. /örient aadiq/ Ghica külügyminiszter Magheru követségi titkár társaságában január 28-án reggel hivatalos látogatásra Varsóba érkezik. A lapok Közlik a látogatás programmjat, amely a Zaleski külügyminis^teirel folytatandó megbeszéléseken kivül magabafoglalia a lengyel köztársaság*, elnökénél, a miniszterelnöknél és a Pilsudski tábornagynál teendő látogatást is., Ghica külügyminiszter Varsóból január 10-en utazik vissza Bukarestbe. /MTI/ § -0- Bukarest, x - december 31. /Oriemt Kadio./ A leszerelési konferenciába küldendő román delegációt véglegesen íjanuár eleden állítják össze. Bizonyosnak látszik, hogy a delegáció elnöke Ghica külügyminiszter lesz vezetőtagjai pedig Titulescu londoni román követ, Antóniádé genfi román követ és Samsonovici a román hadsereg vezérkari főnöke./MTI/ . . §-•- Bukarest , december 31. /Orient rtedio/ Ghica külügyminiszter január 19-ike és 21-ike között hivatalos látogatást tesz Prágában Benes külügyminiszternél. /MTI/ • G {Bukarest, december 31. /Magyar Tár ira.i Iroda/ Az Adeverul béósi szerkesztője kérdést intézett Schober kancellárhoz, lehetségesnek tartja-e az osztrák-magyar vámuniót. A kancellár a következőket válaszolta: - Az osztrák ipart 51 millió'lakosság részére építettük ki és ez az ipar ma súlyosan szenved az uj államok vámhatárai miatt. Szomszédaink viszont ugyancsak a vámhatárok miatt nem tudják megfelelően értékesíteni nálunk mezőgazdasági termékeiket. A nemzeti önállcsitás ok örömteljes napjaiban mindegyik utódállamok autonóm módon rendezte be állami életét és nem számolt e politika következményeivel. Mi szívesen hajlandók voltunk a legliberálisabb kereskedelmi szerződések megkötésére, de az uj határok miatt mi is kénytelenek voltunk csökkenteni a behozatalt. Mi mesterséges módon igyekeztÜK fejleszteni mezegazdaságunkat, a magyarok ugyanazt tették iparukkal. Ilyenformán ma nehezebb kereskedelmi egyezséget kötni a dunai államokkal, mint tiz évvel ezelőtt, már pedig a mai krízis bizonyítja, hogy hibát'kö ve ttunk el és az összes európai államoknak köz el edniök kell egymáshoz, - Ami az osztrák-magyar fámuniót illeti, azt ma nagyon nehéz megvalósítani, mert ugy Ausztria, mint Magyarország az ismertetett fejlődést élte át. A háború után közvetlenül mindkét állam azokat a hiányokat pótolta belföldön, amily ékben behozatalra szorult. Az osztrák-magyar vámhatár egyszerű megszüntetése tehát igen nagy nehézségeket okozna ina mindkét # oldalon. Az osztrák paraszt hallani sem akar erről, kivéve talán, ha kontingentálnánk a magyar buza behozatalát. Ezért nem remélhetjük^ hogy Magyarországgal vámunióra léphetünk, de megfelelő kereskedelmi szerződést akarunk kötni Magyarországgal, ami megkönnyítené az árucserét. Nem fogunk azonban itt mgállni és igyekezni fogunk a többi szomszédállamokkal is hasonló szerződé t létesitoni. Ausztria nem fog tudni önállóan megélni, csak attól a naptól kezdve, amikor iparunknak megfelelő piaca lesz és bármilyen is legyen a nemzeti és faji érzések kölcsönössége, a dunai államok képesek Ausztriának ezt a piacot biztosítani. A Duna kelet felé folyik és igy a természet törvényeinél fogva a mi jövőnk is csak kelet felé biztosit ;ató. §g ó t 1 á a. 21. kiadásunk első hirónek első bokozdése helyesen a következő: § ,A MTI jelenti: Az évforduló^alkalmából a földművelésügyi minisztérium tisztviselői kara a régi szokásnak megfelelően testületileg tisztelgett Ivády Béla földmivelésügyi miniszternél.