Napi Hírek, 1931. december/2

1931-12-16 [0265]

r §Stockholm, december 16. Egész Svédország területén hatalmas hóviharok pusztítottak, amelyek nagy károkat okózts i\ A* vi­har igen sok helyen megrongálta a telefon, • távi ró és villamosve­zetékeket. A Svédország, Németország- és Finnország közötti táviró­összeMöttetés teljesen"megszakadt. A Ootlandon levő Wisbyből este 35 méter másodpercenkénti sebességű vihari jelentettek. Wisby. város villamosveze tékeit a Vihar legnagyobb részt súlyosan megrongálta, s . a város sötétbe borult, A vihar elszakított horgonyáról 1 " egy haját, amelynek öt főnyi legénysége volt. A hajót eidig még nem tudták meg­találni. Az orkán a vasúti"forgalomban is nagy fennakadásokat oko—"' zott./MTI/ r D u i s b u r g, december 16./#olff/ Kedden este az úgynevezett munkanélküli nap keretiben a város több helyén megkísérelték tüntető menete k alaki tás át. A rendőrség azonban minden'Ht ide jeko rán közbe­lépett ás a csooortosulókat szétoszlatta. Mintegy negyven személyt őrizetbe vettek'./tol/ Bécs,- december 16./Bécsi Távirati Iroda/ \ Földrajzi Tár­saság kedden ünnepelte az egyetemen dis'fülés keretében fennállásának 75 éves jubileumát. Assinger tan ; r ünnepi előadást tartott az osztrák geográfiai kutatás feladatairól, majd Oberhum^ér udvari tanácsoy, a Társaság elnöke tartotta meg megnyitóbeszédét, amelyben többek között kö ölte, hogy a Társaság Wegener Alfrédnek , az elhunyt sarkkutatónak adományozta in memóriám a Hauer—érmet, amelyet a hires G-rönotland-kutat6 G-rácban. élő özvegyének fognak átnyújtani. A Társaság disztagjaivá a következőket választották: Früh Jakab tanár zürichi geográfust, Oradmann Róbert, erlangeni tanárt, Samojlovits orosz tanárt, továbbá Sir loung­housband angol geográfust./MTI/ /A moratórium tárgyalásairól szóló washingtoni hir folytatása/ Ma Stimson államtitkár szólal fel a bizottságban és holnap kerül a javaslat a plénum elé. A pártvezérek véleménye szerint a moratórium körül azért támadt ©lyan ellenséges légkör, mert azt az elnök külön üze­netében összekapcsolta a szövetséges fizetések tcvábbi csökkentésének vagy haladékának kérdésével. A kongresszus és a közvélemény többsége teljes^szimpátiával viseltetik Németország iránt és épen ezért nem látják be. miért kell az amerikai adófizetők költségére segíteni a szövetséges hatalmakon, amelyek oly hatalmas összegeket adnak ki fegyverkezésre. A ^ashingt^n Post közli a hadügyL.*: erről szóló összeállí­tását. Eszerint 1930.-ban fegyverkezésre kiadott: Nagybritannia 608, Franciaország 547, Olaszország 322. Lengyelország 123, Hemánia 67, Jugo­szlávia 47, Ösehszlcvákia 41, Belgium 23 millió dollárt. Ezzel az együtt­véve 1779 millió dollárral szemben ezeknek az államoknak Amerikával szem­ben fennálló ezévi tartozásai összesen 243 millió dollárt teszv... ki. Ki­adnak 1779 millió dollárt hadifelszerelésre és a 848 millió dollár tarto­zást nem akarják megfizetni és Franciaország, amely egész költségvetésé­nek 22 százalékát fordítja fegyverkezésre, önmagával kerül ellenkezésbe, mikor miniszterelnökét Washingtonba küldi azzal a szándékkal, hogy az európai háború t költségeit az.amerikai adófizetők nyakába varrja. A szená­tus Devárja, mig a moratórium ügyét az alsóház elintézi és csak akkor fogja megkezdeni annak bizottsági tárgyalását, mert a pénzügyi törvényeknek mindig előbb az alsóházban kell keresztülmenniök. Ennek ellenére azonban a szenátusban tegnap Reed és mások is mereven elutasitották a szövetaáfies, adósságok eltörlését. /MTI/ '/MXiuUfiiv* ToUy

Next

/
Oldalképek
Tartalom