Napi Hírek, 1931. december/1

1931-12-01 [0264]

f t § A Magyar Távirati Iroda jelenti: Az Országos Ipartanáés állandó bizottsága ma délelőtt a keEeskedelemügyi minisztériumban báró Szterényi JOzseg elnöklete alatt ülést tartott, amelynek naoirendjén a népjóléti miniszternek a társadalombiztosító Intézettet. •' ' r ki­bocsátani tervezett rendelete szerepelt. Ennek a javaslatnak képviseleté­re a népjóléti minisztérium részérói megjelent íapp Géza államtitkár, Kadar Levente és Finszkor Albert miniszteri tanácsosok, Lengyel Ervin miniszteri osztálytanácsos és_O r JJéla társadalembiztogitó intézeti igazgató. < ^ J-Co-v-te^fl T vxotritAtfc*^ Napirend előtt Bessenyly Ferenc szóvátette a súlyos devi­zahelyzetet, melyhez kapcsolódva Budai G-oldberger Leó a különbőz*-clea­ringegyezményeknek a hazai termelésre való hatasábal foglalkozott. Javas­latara az állandó fizottság elhatározta,-hogy ezt a kérdést a december 5.-én tartandó ülésnek napirendjére tűzi . lessenyey Ferenc ezenkívül szó­vátette a forgalmiadó visszatérítés ügyének elintézetlen voltát is, ami súlyos teherkent nehezedik az exportáló iparra. A tanács- felkérte az el­nököt az ügy elintézésének a pénzügyminisztériumban való ujabb megsürge­tesére. •:.»•,..*• . . , Ezután a népjóléti minisztérium képviseletében Lengyel Ervin miniszteri osztálytanácsos-ismertette a tervezetet ós a Társadalombiztosító Intézet pénzügyi helyzetét . Ohorin Ferenc a reformot illetőleg azt az ál­láspontot foglalja el, hogy a tervezett reform életbeléptetése esetén is. 5,300.000 pengőnyi évi hiánnyal kell az intézetnek számolnia, amelyet a. jelenlegi elgondolás szerint az öregségi biztositási ágazat rendelkezésére allo aiatckboii kellene 1936-ig kölcsönvenni. A reform azon az elgoncfc Láson alapul, hogy a betegségi biztositási ág 1936-tól kezdve annyira aktiv lesz, hogy a rendes kiadáson felül még azokat a összegeket is törleszteni tudja, amelyeket az öregségi biztositási ágtól addig kölcsönvesz. Ohorin Ferencnek az a véleménye, h^gy ez az elgondolás teljesen helytelen, mert azon a módon, amint a javaslat azt elképzeli, a betegségi ágazat aktivitása abszolút nem lesz helyreállíthat* és a gazdasági élet javulása esetén sem lesz a beteg­ségi ágazat abban a helyzetben, hogy az öregségi biztositási ágazattól felvett tartozásait annak visszafizethesse. Ennek az eljárásn* az lesz a végzetes következménye, hogy az öregségi ágazat el fog esni azoktól az ös z­szogektől s azok kamatos kamataitól, araolyektfa betegségi ágazatnak kölcsön­adott és ennélfogva néhány év múlva a betegségi'ágazat szanálása mellett az öregségi ág szanálásáról is gondokfeodni kell.Azt hiszi, hogy a szanálás tsak aKkor vihető keresztül, ha a túlméretezett adminisztráciormár most isökkentotik a szükséges méretekre, ha lesz állit tatnak azok a segélyek, amelyeket az 1927:XXI. t. c. tulmagas színvonalon állapított meg s amelye­ket az intézet bevételeiből fedezni nem lohBt. Ha a javaslat nem lép erre az útra, nem tudja elemi azt a célt, amely előtte lebeg, mert az intézet szanálása nem lesz elérhető, "': hanem látszatszanálás fog megszületni, és igy egy ágazat szanálása helyett rövidcsen két biztositasi ágazat sza­nál ásarél kell gondoskodni. s/ Ezután Kende Tódor a munkaadójardekeltség álláspontját is­mertette részletesen* Felszólalása után jKjuppa Rezsó a munkavállalók fel­fogását vázolta. Szerinte a segélyezés mértekét nem szabad leszállítani ós hangsúlyozta, hogy az intézet deficitje nagyreszt a túlméretezett ad­minisztrációra vezetne-tő'vissza s ezért elengedhetetlenül szükséges ezen a torai rendet teremteni. . Proppor Sándor osatlakozo tt lyruppa Rezső felfogásához, de különösen utalt annak szükségességére, hogy aé intézmény• autonómiája leg­alább az 1907 :XIX. t. c-nek megfelelőlog kiterjesztessék. Meggyőződése, hogy egészséges autonómia mellett a válság elkerülhető lett volna. Hataro­zotottan ellenzi a szolgáltatások leszállítását. A szociális biztosítást csak előre lehet fejleszteni, do sohasem szabad ezen az uton visszafelé menni, mert ez a megszerzett j ^gok elkobzását jelenti. Nem helyesli azt, | hogy a gyógyszerek arának egyrészét a beteggel fizettessék meg. Az admi­nisztrációt tul nagynak ós drágának tartia es különösen helyteleníti azt, hogy fizetett elnökök és alelnökök drágítsák a szocális biztosítást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom