Napi Hírek, 1931. november/1

1931-11-02 [0262]

/G/ j B u ka i e s t f/ november 2. /lagyar Távirati Iroda,/ 1 kormány legfelső gazdasági bizottsága szombaton este ülést tartott, amelyen a kereskedelemügyi miniszter részletesen ismertette a cukorgyárosokkal folytatott tanácskozását, rámatatva arra, hogy bár a termelők a cukorrépa árát 10,600 leiről 8,000 leire,szállították le vagononként, a cukorgyá­rosok nem hajlandók a cukor árából semmitsem engedni. A gazdasági bizottság felhatalmazta a kereskedelemügyi minisztert, hogy a lehető legrövidebb időn belül kezdje meg a tárgyalásokat a külföldi cukor behozatala érde­kében. /G/ §Bukarest , ,nov ember 2. /magyar Távirati Iroda ./^Ghika külüí^vmánisztcr szombaton délután a külföldi sajtó,képviselői előtt/exptV£/x>f * • -.i' ! '\, " : a fegyverkezések beszüntetése tárgyában Grandi által tett propozicióra kijelentette, hogy Romániának és Lengyelországnak ebben a tekintetben annyira azonosak az erdekei, hogy a két államfőbben" a kérdésben közös plattiormon fog jelentkezni a Népszövetség titkári hi­alanál. Az általános gazdasági krizis enyhitéséso tárgyában Ghika. ki­jelentette, hogy Románia megelégedéssel látta, hogy íbranciaország es , szövetségesei a prof erenciális vámrendszer,mellett,foglaltak állast és helyesléssel vették tudomásul Romániának,Németországgal kötött ilyen ter­mészetű kereskedelmi szerződését. Információi szerint a német-román ke­reskedelmi szerződés a legjobb uton halad az életbeléptetés felé.,A Bor­iin és Prága között felmerült incidens ügyében reméli, hogy a Románia és Csehszlovákia között fennálló barátság elég,garancia arra, hogy Romániának .nem kell elszenvednie ez incidens következményeit,, hanem azok megfelelő megoldáshoz jutnak. Ami Románia gazdasági,helyzetét illeti,,a külügymi­niszter végül leszögezte, hogv. bar Romániában is van gazdasági krizis, Románia nem tartozik a gazdasági krizis által súlyosan, hanem csak Ü. könj*­nyen érintett országok közé és ezért Ghika optimizmussal néz az ország jövője elé. • -0- § Ankara, november ". X/foxök Távirati Iroda/) • ,-. A parlament megnyitásakor mondott beszéd? kiemelte a parlament réndfci­• 1 J ü f e fszakának ,sikeres tevékenységét.Abban az időben, amikor mindenütt uj adókat léptette/., életbe, hogy kiegyensúlyozzák a világválság hatásait. a{parlament leszállított bizonyos fennálló adókat, aminek jótékony eredménye érezhetővé, vált a polgárság eletében. Kiemelte ezután, hogy készen kell áll­ni a valsag esetleges folytatódására s ezért meg kell óvni a török valuta erteket, a,nemzet teljesítőképességébe vetett hitet, a kormányzás és a po­litikai,irány állandóságát, nemkülönben az államnak ugy belső mint küldő biztonságát es nyugalmát. Li*iCqK f , A külpolitikáról szólva - .r&t'H . rámutatott, hogy Törökország politikájának egyenes es békeszerető iránya megujultán kidomborodott. A szomszédokkal való közvetlen viszony kedvezően fejlődött. A nemzetközi élet­ben sikerült pozitív eredményeket elérni és Törökország jóviszonyban él minden,állammal. A jövő külpolitikájának állandó irányéIvea békére irányuló törekvés,^ amely Törökország biztonságát akarja megóvni anélkül, hogy bár­milyen mas nemzet ellen irányulna. ,A hivatalos látogatásokkal kapcsolatban különösen méltatta a görögországi, magyarországi,,iraki és szovjetoroszországi látogatást. Végül a Balkan-unioról szólva élénk örömmel es dicsérettel emlékezett meg a balkáni magánintézményeknek arról a tevékenységéről,amely a balkáni nem­zetek között iparkodik megvalósítani a békét és az egyetértést. Mindezekhez Törökországnak földrajzi helyzeténél fogva különös érdeke fűződik./tl TI/ —»—

Next

/
Oldalképek
Tartalom