Napi Hírek, 1931. október/2
1931-10-24 [0261]
§ A Magyar Távirati Iroda jelenti: Az országos ipartanács állmdó bizottsága szombaton délelőtt Szterényi József báró elnöklése melletta kereskedelemügyi minisztériumban! Napirend előtt Papp József 2L ipartestületek országos szövetségének elnöke a kisipari hitel kérdésének napirendje© tűzését ráérte aAzak. az előterjesztéssel kapcsolatban, amelyet a kisipari érdekeltség , a gróf Hadik János elnöklete alatt álló IÓKSZ-szalLtett e tárgyban. Az állandó bizottság ugy határozott hogy felkéri a kereskedelmi minisztert, hogv a kérdést utalja az állandó bizottság elé. i.QSfáiUXr Ezután "budai Goldberger Leó javaslatira a bizottság a tűzbiztosításnak az uj,illetékrendelet következtében aktuálissá vált kérdéseivel foglalkozott. Elénk vita fejlődött ki, amelynek során a bizottság tagjai konkrét példákkal illusztrálták, hogy milyen következményekkel jarn : a gyakorlatban az emiitett rendeletnek az az intézkedése, amely szerint a külföldön kötött biztositások után 2 f 0-os illeték volna fizetendő. Tekintettel arra, hogy a tüzbiztositási dijak általában egy ezrelék körül mozognak, ez a kétszázalékos illeték a hazai tüzbiztosit ó vállalatoknak 2000 %-os védelmet nyujáana. A bizottság elhatározta, hogy ebben az ügrben a kormánytól és az érdekeltségektől részletes adatokat ker és a kérdést a legközelebbi ülés napirendjére tüzi. A továbbiak során szóba került a kartelitörvény végrehajtási utasítása is: ebben az ügyben a bizottság elnöke közvetlenül fog a kormány illetékes tagjaival érintkezésbe lóphi. Áttérve a napirendre Tóry Gergely helyettes államtitkár általános tájékoztatót'adott az export aktuális kérdéseiről. Szterényi József báró hangsúlyozta, hogy a mai súlyos helyzetben a kivitel szinte az egyetlen eszköz arra, hogy agazdasági helyzetet fekár pillanatnyilag, akár állandóan megjavítsuk, s ezért minden gazdasági törekvésünknek a kiviteli kérdés megoldására kell koncentrálódnia, különben devizahelyze t> ; 'nk még súlyosabbá válik. Utal arra, hogy a kivitel utján lehetségessé válik fizetési . mérlegünk'jav itása, majd kimutatta, hogy a külkereskedelmi mérlegünk passzivitását amely az 1927/30. években 350 millió pengőt tett ki, a mezőgazdaság 161 millió pengő és az ipari $0 millió pengő többletkivitellel aktivá tudtuk változtatni - annakj hogy 1930-ban az árukivitelben 77 millió értékcsökkenés jelentkezett. .'. • 'tdiM^^e.^ Kundé 'iuduí! ' -.- , hogy minden erőnkkel azon kell dolgoznunk, hogy legalább 6 az eddigi exportkereteket biztosítani tudjuk. Rámutatott a iont árfolyamának megingása által bekövetkezett nehézségekre. Foglalkozott az Oroszországba irányuló export kérdésé-vei és annak a felvétele mellett foglalt állást. \^«A^\>Ujo>dUs Bessenyei Ferenc szerint bele kell vinni a köztudatba _ a gondolatot, hogy a magyar ipar prosperálása nélkül,nem képzelhető el a merőgazdaság fellendülése. Példaképen rámutatott a maláta kivitel fontosságára. Nagy erőfeszítés arán 500 vaggonról az utóbbi időszakban 1400 vap-gonra sikerült emelni malátaexportunkat. ° Propper Sándor rámutatott azokra az érdekekre, amelyek a munkásság részéről t _ lendületes exportpolitikához fiizőánek. *s 5. - f A munkásság szempontjából is kívánatos az export fellendülése, viszont a termetesnek nem szabad figyelmen kivül hagynia a szociális szempontokat. Tisztában van a mezőgazdaság jelentős szerepével, de nem szabad ugy beállítani a kérdést, hogy Magyarország a búzatermeléssel áll vagy bukik. Nem híve a. kommunista rendszernek, hangsúlyozza azonban, hogy a gazdasági kérdéseket nem szabad a szimpátia alapján elbirálni.mert a gazdasági törvények nem ismernek világnézeti megkülönböztetéseket. Ennélfogva ilyen természetű meggondolások léire tételével keresni kell a lehetőséget arra hogv Oroszországgal a gazdasági kapcsolatokat felvegyük. Fenyő Miksa utalt arra, hogy külföl i kölcsönökre g\% egyelőre nem számíthatunk, tehát az egyedüli lehetséges irányban expéntank íejlesztese utján kell keresni a kibonatkozást. Az Oroszországgal való gazdasági k^osolatok Mépitésére a csere forgalmat tartja a legjárhatóbb * utnaü. * . , v> Prager Pál a gépipar szempont iából fejtegette az exportlehetőségeket. Rámutatott az exportemelkedésbol származó többféle előnyre köztük arra, hogy az export fokozása a munkanélküliség automatikus csökkenésével jar együtt. Gépiparunknak számos olyan terméke van, ameÍveknek termelési arabol több mint 75,, esik munkabérekre és nyersanyagokra". /FOlyt.köv./
