Napi Hírek, 1931. október/1
1931-10-07 [0260]
§ A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Budapesti Közlöny októ het 8-iki számában jelent meg az 5100/1931. M.E.számú kormányrendelet az egyes illetékek ujabb megállapításáról. A rendeletre vonatkozólag illetékes helyről az alábbi tájékoztatást adták ki; Az egyes illetékek uj megállapításáról szóló kormányrendelet az úgynevezett állandó összegű /fix/ okirati, törvénykezési t és közigazgatási illetékek tételeinek uj szabályozását tartalmazza. Ujraszábá- " iyozza továbbá az áruszállitási és vállalkozási szerződéseknek, valamint a belföldön engedéllyel nem bíró biztosit^ társaságokkal kötött biztosítási szerződéseknek illetékét. Végül "Híjra megállapítja az illetékek lerovásának módjait. Az illetékek mérve tekintetében nem érinti a rendelet a vagyonátruházási /öröklési, ajándékozási, ingatlan átruházási/- illetékeket, fentemiitett két kivétellel általában nem érinti a'százalékos okirati illetékeket, igy a váltók,utalványok,kötelezvények,nyugták,törlési engedélyek és hasonló okiratok ,a bérleti és haszonbérleti szerződések, a részvénykibocsátás ,stb.százalékos okirati illetékét, végük nem érinti a százalékos Ítéleti illetéket sem.Mindekeknek az illetékeknek mérve változatlan marad, A most újraszabályozott állandó összegű illetikek háboruelőtti tételei, amelyeken akkor csak törvényhozással lehetett változtatni, a háború ideién és az azt követő évedben fokozatosan, majd végül teljesen ffllértéktelenedtek. Ezért a törvényhozás 1923-ban felhatalmazta a pénzügyminisztert a rendeleti uton való szabályozásra. Ez alapon több egymást gyorsan követő rendelet ismételten felemelte ezeket az illetékeket, mindjobban a békebeli mérv felé. A felemelés aránya azonban nem volt egyforma,hanem a különböző illetéktételeknél több—kevesebb részletben , hosszabb-rövidebb időre beosztottan volt tervezve. Igy az 1924,év közepén.amikor pénzünk értéke állandósult, a"békenivóig való fejlesztés csak a tételek egyrészénél volt befejezve^ a többinél ozirányban még .visszamaradás mutatkozott és pedig egyes tételeknél igen jelentékeny aránvban.Ezek a visszamaradt tételek azután, minthogy az állandósult értékviszonyok között az illetékek változtatása nem-volt többé időszerű, ebben az állapotukban megmaradtak mindCmostanig. Természetes,hogy a mai helyzetben e tulalacsony illetéktételek felemelésének sorra kellett kerülnie. Ezt hajtja végre elsősorban az uj kormányrendelet,amely azonban ezenfelül az állandó összegű illetékek tételeinek beosztását, az egész vonalon következetesen, kerekebb számokra átdolgozott teljes uj rendszerben adja. Az átdolgozás általában 25 /cr-os átlagos emelkedést hozott'magávalott azonban, ahol a tételek értékkeretek szerint növekednek, az eddigi állapottal szemben a keretek határainál az uj bo^ojzfctásnál fogva 25 /b-nál nagyobb—aránya emelkedések is mutatkoznak, 'de viszonk csökkenések is vannak. Csupán szórványosan fordulnak elő olyan tételek, amelyek a 25 %-náL na- ' gyohbmórvü emelkedést mutatnak. A nagyobbmórvü eleié sek oka főként az, hogy ezekben az esetekben marad el az illotéktételeknek a békebeli' mértékre való felemelése /pl. a postai szállítóleveleknél/, vagy az, hogy az illető jogviszony létesítése nagyobb teherviselőképessogről tanúskodik. Az áruszállitási és vállalkozási szerződések illetékét a rendelőt 3 ^-ra felemeli. Ez szükségképe ni velejárója az általános forgalmi adó kulcsában már életbelépett hasonló' súlyosbodásnak; ha ugyanis az ügylet után ezt az illetéket lerótták, akkor forgalmi adót már nem koli fizetni. A belföldön engedéllyel nem biró biztosító társaáágokkal költött biztosítási szerződésok illőtökét a rendelet a biztosított összeg 2 %~~ri~ ban állapítja meg. ^Folytatása következik/
