Napi Hírek, 1931. szeptember/2

1931-09-16 [0259]

Temesvary Imre besz.de további folyamán hangoztatta hop-v a gabona es általában a mezőgazdasági termények tarifamérsékíésér és a, tort tarifák megszűnte télét helyesnek tartja, de felfSa sze­rint aggályos a liszttarifa felemelése- mert ez a legtöbbet exportáló vidéki malmokat fog a sújtani, ami azután a vidéki malmok gabona ef£lfSrülni CS intésére T?ezet net. Ezt a mezögazd asSg f?dekében . r® 6 ? Antal/-zt kívánta, hogv szab ad legyeket és féláau vasúti \ 2*1 >evezmenyeket. csak a III. osztályra *djanak- ezáltal a vp+Í!nfí et3S f 1 ^ n lW d Pengönyi teh.rtől mentesülne és leget vetnének annak az anqmalianaK, Hogy a szegény lakosság fizeti a ö III. osztályon az aránylag legmagasabb viteldíjat, mig az I. és qiiío£+ + o y ,í e ' le VP­n ingyen, vagy kedvezményes jeggyel utazd utasokkal Sürgette ezután a gazdasági keskeny vág anyu kisvasutak kérdésének a megoldását. Ezek a kisvasutak épen a kisgazdák gazdálkodásit tennekrentabilissa , fejlesztenék a baromfitenyésztést és a gyümölcs­termelest ezernyi ipari munkásnak és kubikosnak adnának foglalkozást S^ e Ín e mn J í V ?AS lc f^" ak ^ m1 ^ °­z országutak, mert kilométerenként ' csak 40.000 pengőbe kerülnek. Már a jövő évben legalább ezer kilo­méter ilye n kisvasú tat kellene építeni, ezzel télen az iparaik ta­vasztői pedig a földmunkásoknak adnának foglalkoztatást. 1 Marschall Ferenc rámutatott arra, hogy a MiV mőrleg-egyönsúlyá­nak a íelborulasab-ni különösen nagy szerepet" játszik a nyugdilteh r " amely ma _ összes kiad. ások 24.4 százaié a, míg 1913-ban a nyugdíj teher az osszkia 'soknak csak 3.1 százaléka volt. Ez a teher tulaTdonképen közjogi természetű, s ezért a M'Vot, mint üzemet nem volna szabad súj­tani vele. Felveti a kérdést hogy a ma 68 millió pengős nyugdijteher melyik évben fog kulminálni, /Folyt .köv./ § H á g-á bél jelentik; Az orientalisták XVIII. nemzet­közi kongresszusa, mely ezúttal Leydénben, Hollandiában folyt le, e hé 12.-én, szombaton fejezte be tanácskozásait. A kongresszus tagjai kilenc bizottságba osztva dolgoztak. Igen nagy érdeklődés nyilvánult meg főként az asszirológiai, a ki&zépázsiai és a keleti papyrusokkal foglalkozó szak­osztályok előadásai iránt. A kongresszus egyik legkiemelkedőbb mozzanata volt, wtkor a középázsiai szakosztály elnöke, a dan !*a Ohristensen ­programwcn kívül - meglepetésszerűen bemutatta~"az Aveszt&'tasés a hozzá­tartozó szentirett-fk első nagy kritikai és facsimile kiadásának remekművű példányát, amely a Kepenhágaban féltve őrzött kézitatok, a hires Rasmussen-féle kézirati kincsek nagyszerű kivitelű >• <j reprodukció ja. A Hasmussen-kincsek kinyomatását kitörő lekesedéssel fogadtak. A szerve­zőbizottság elrendezése volt, hegy közvetlenül ezután, ugyanebben a szak­osztályban, hires magyar orientalistánk, Osztern Salamon Tál professzor előadása következett Kelet ™ásik hires szentkönyvéről, a Koránról, amely előadás - tárgya ^zerint - inkább az iszlám-szekcióhoz tartozott volna. Ez az előadás szintén - >** "eglepetés t keltett. A magyar orientalista^ elő­adásában ugyanis a Koránt az Xvesztába kapcsolva tárgyalta, a^ire eddig még nem vtttt példa. Olyan összefüggéseket mutatott ki Kelet két szentkönyve között, amelyek a Korán tudományos'Vizsgálata számára egészen uj perspektí­vát nyitnak és uj irányt jelölnek m eg. Osztern nagy érdeklődéssel hallga­tott előadásában "sorra" vette a Korán eszmei tartalmának sok mozzanatát és terminusát, sok mindent, amiről kikutatta, hogy csak az avesztikus hagyomá­nyok figyelembevételével érthető meg. Oszternt, akit eleinte érthető tar­tózkodással, malid a felsorakoztatott párhuzamok meggyőző erejének hatása alatt fokozódó figyelemmel hallgattak, végül is viharosan megtapsolták. Osztern élénk részt vett az"iszlám-szakcrsztály tanácskozásaiban is, ahol ~ érdekes helyzetbe kelült, amikor egy német tueóssal"szemben, aki az iszlám manicheus vonatkozásairól tartott felolvasást - ez ma a legaktuálisabb téma az iszlámkutatásban - energikusan lándzsát tört-a hellenisztikus hatás és hirdetője, a nemrég ethunyt német Reitzenstein mellett, minden reanichaeista elmélettel élesen szembeszállva. /Folytatása következik/

Next

/
Oldalképek
Tartalom