Napi Hírek, 1931. szeptember/1
1931-09-02 [0258]
Marschall Ferenc rámutatott arrr , hogy it kormány is ert progr^mmir. egyrészt az állami kiadások apasztását, másrészt bizonyos közszolgáltatások mérvének felemelését célozza. Kétségtelen, hogy a kettő közül - az talált legnagyobb visszhangra, amely a költségvetési keretek lefaragásából indul kit Ennek egyedüli alkr Lnazása ellen :.zonfr n hiv tkozás történik arra x . : hogy az állami kiadáook cskkkentése csak bizonvos idő múlva éreztetheti hatását s ezért elkerülhetetlenül szükséges legalább átmenetileg bizonyos közterhek emelése, aminek eredménye állitólag gyorsrbban jelentkezik. Nem hiszi, hogy ennek az elvnek dogmává emelése céliráiyos lenne, mert elképzelhető, hogy a kiadások energikus, de emellett okos leszállítása is gyors eredménnyel járhat, kétséges azonban, hogy közterhek emelése . várt eredményt gyorsan, vagy egyáltalában meghozz r-e. Egyáltalában nem optimisztikus aobf.n a tekintetbon, hogy egyes állami bevételek a mai viszonyok között fokozhatok. A fejenkénti nettó állami adóteher* megközeliti a 100 pengőt, az összes nettó közteher pedig, beleszámítva minden szolgált. tást, . lejenként 130 pengő körül mozog. Néznünk kell az "dótehernok r nemzeti jövedelemhez való viszonyát is. Nálunk a nettó közteher a nemzeti jövedelemnek 22 száz r léka körül mozogj ami megközeliti az angol száz .lékszámot. Egészen bizonyos, hogy már r mai adónivő és gazdaságai t eletünk tel j esitőképességo között is n-gy szakadék mutatkozik. Nem kivanj" ezekkel a megjegyzésekkel zav rni a kormány nr.k bizonyára nehéz percekben megszületett elhatározását, de szükséges kiemelni, hogy, ha már bizonyos kincstári bevételek fokozására kell törekednünk, ugy ez csak olyan téren történiák, ahol. mag-át a termelést exisztenciális feltételeiben nem veszélyeztetiük, mert hiszen a termelés . . r>z al"pja minden szanálásnak. Ebből a szaapontból aggályosn'-k'lát ja a cukoradó felemelését, mert egészen bizonyos, / hogy ^nnek megint súlyos kihatás, lesz a. cukorréoatermelós jövedelmezőségére. A belső cukorfogyasztás ugyanis feltétlenül vissza fog esni, ami a mezőgazdaság kalkulációit zavarja majd. A cukorfogyasztás szempontjából a keveséi' fogyasztó országok közé tartozunk. Az átlagos fejkvóta 12 kilugrairm, falun azonban alig & kilogramm fejenként. A külföldi példák azt mutatják, hogy a cukorfogyasztás és az adó mérve között erős összefüggés van. Wolff Károly nem hajlandó hozzájárulni a fogyasztási adok emeléséhez, mert ez nehezíti a megélhetést és csökkenti a fogyasztást. Javasolta, hogy a cukoradót a mai 40 pengő 60 fillérről 32 pengőre szállitsák le. Meggyőződése, hogy leszállitott adó; , mellett a fogyasztás nagyobb lesz s igy nagyobb lesz a Kincetári részesedés is. Biztositjuk tehát a célt anélkül, hogy drágitanánk az életet. Gróf Koyos Miksa macáévá tette azokat a szempontokat, amelyeket Éber és Marschall képviselt az adók emelése szempontjából. A felsőházban legutóbb elmondott beszédében rámutatott a m*gy« r mezőgazdaság sulvos helyzeteié s a^rra r következtetés-e jutott, hogy a mezőgazdaság ujabb aókat vagy ujabb dók ált'l előidézett bevételcsökkenést nem bir el. A cukor után fizetendő kincstári részesedés emelésével csökkenni fog ± cukorfogyasztás, m ennek következtében viszont kevesbedni fog a cukorrépáért elérhető ár. Vis sza fog esni a cukorrépa terme lés, csökkennie o% tehát ismét a magy r mezőg-zda-^ ság bevétele. A szociális szempontokat is figyelembe kell venni. Gondoskoani kell azokró] r munkásokról, akik r répatermelás csökkenésével munkanélkül ma* rúdnak. Nem fogadta el a javaslatot. , ' , 6 /Folyt, köv./
