Napi Hírek, 1931. szeptember/1

1931-09-07 [0258]

r § R i g a , szeptember 7. Lettországban tegnap és^tegnapelőtt tartották meg a népszavazást annak a parlament által nemrégiben,elve­tett javaslatnak az ügyében, amely a rigai székesegyház államositását kivánta. A 250,000 szavazásra jögfBult közül Rigában mindössze 96,000 szavazatot adtak le, minthogy pedig a népszavazás érvényességéhez legalább a jogosult szavazók felének'részvétele szükséges, a népszava­zás nyilván meghiúsultnak tekinthető. /MTI/ r § 7 a r s ó , szeptember 7. A Holowk* képviselő meggyilkolá­sának felderitésére megindult rendőri nyomozás valttzatlan eréllyel folyik tovább, a tetteseket azonban, félhivatalos jelentés szerint, még nem sikerült kézrekeriteni. / r Tl/ § A Magyar Távirati Iroda jelenti: Frigyes főherceg tábornagy gróf Károlyi Gyula miniszterelnök táviratára, amelyben a miniszter­elnök a kormány és a maga nevében Izabella királyi hercegasszony el-^ hunyta alkalmából mély részvétét nyilvánitttta, a következő távirati választ küldte: Csürgöny.é-t--' "őszinte meghatottsággal vettem Nagyméltóságod részvét;-^, amely­lyel az engem ért sulycs sorscsapás alkalmából a magyar.királyi kor­mány és az egész magyar nemzet érzelmeit tolmácsolni szives volt. Ké­rem fogadja az egész trszágban megnyilvánuló és reám nézve ily meg­ható ríszvétért őszinte,hálás köszönetemet. Frigyes főherceg tábornagy." /Pápai református kollégium jubilánms ünnepsége. I . folytatás/ A kormányzó beszédét gyakran szakította félbe helyeslés és éljenzés. Beszéde befejeztével pedig megújuló lelkes ünneplésben ré­szesítette az államfőt az ünnepi közönség. dr. Pongráóz József főiskolai igazgató ünnepi beszéde követ­kezett ezután, amelyben ismertette a pápai református főiskola fennállá­sának történetét. Hangsúlyozta, hogy á főiskola története sok tekintet­ben azonos vonásokat tüntet fel a nemzet történetével, igy pbban is hogy sohasam volt hosszú ideig nvugodt élete. Amint azonban a nemzet felkelt a .csapások után, ugy á főiskola is, mindig újra és újra talpra­állt és újra kezdte az enito munkát. A főiskola eddigi múltja az áleo­zátokban mutatkozó szolgálat megnyilatkozásainak ékes sorozata. \ Fejedelmi pártfogói sohasem voltak .a főiskolának, de mindig voltai buz­gó lelkek, akik gondoltak rá. A mc. élők ép ugy érzik kötelességeiket, mint az elődök. A magyar állam is megérti ezt a kulturális munkát, ame­lyet a főiskola végez, nagy anyagi áldozatokat hozott évi segélyeivel, Veszprém vármegye, Pápa varosa pedig régebben alapitványaikkal, ujabban pedig egy-egy tanszék ellátásának vállalásával mutatta meg elisme­rését a *ő iskola iránt, A pápai református főiskola kultúrát terjeszt ás az evangélium alapján áll, mert vallás nélkül a kultúra elveszett, lelki szempontból és megromlik ép ugy, mint kultúra nélkül a vallás ia megkövesedik. A főiskola története bizonysága annak, hogy mindig megpró — balták a hitet összekötni a tudománnyal, az európaiságot a magyar haza forró szeretetével. Nem véletlen sz. hogy Pápán forditották lé előszűr a heidelbergi Kátét 1577-ben. Pápáról indult ki Calvin müveinek magvar forditása aTX. század elején. Pápán alakult meg az első magyar refor­mátus presbitérium. Itt irták meg az első magyarny elvű-görög nyelv tant.. Itt szolalt meg először Kannt és Hegel magyar nyelven. Itt esirázott ki Arany és Petőfi lángesze. Itt tanult és tanárkodott Kerkápoly. Innen indult ki Toldi és Kóczán a sport dicsőséges útjára. /Folyt, következik/

Next

/
Oldalképek
Tartalom