Napi Hírek, 1931. augusztus/2
1931-08-31 [0257]
o-o § G e n f , augusztus 31. /Magyar Távirati Iroda/ A Kisebbségek genfi konferenciájának augusztus 29.-1 megnyitó ülésén Szüllö Géza felvidéki magyar képviselő a következő beszédet mondotta el: - Genfben Jean Jacques Eousseau egy estélyon vett részt. Az estélyen a társaság rablóhistóriák elbeszélésével töltötte idejét. Mindenki elmondott valamit,csak a nagy Jean Jacques hallgatott. "Ön miért nem mond *' se;-mit ( . miár t nem beszél?", biztatták a nagy költőt, "hiszen sokkal ' nagyebb dolgokat tapasztalt, mint mi és bizonyára sakkal rémesebb históriákat is tud, mint mi." A költő mosolyogva ennyit válaszéit: "En tudek egy szörnyű rablónistóriát, de nem is merem elmondani, mert félek, kogy a gyngeidegzetüek ki sem bírják.'! "Halljuk 4 halljuk," biztatták a költőt. S a nagy iró csak ennyit mond: "En láttam es ismertem három hadseregszállit$t." Mindenki megértette. - En nem akarom a nagy költő példáiét követni, nem akarom az Önök idegeit fel , csak rá afeírom terelni figyelmüket a kisebbségek he lyz étére. i •./ •• * * '« - Ha nézzük és látjuk a kisebbségek szenvedéseit és küzdelmeit, akkor látjuk azt is, hogy cselekednünk kell, látjuk azt, hogy ez igy nem mehet tovább, nem lehet hagyni, hogy bűnhődjenek olyanok, akiknek nincs semmi bűnük, csupán áldozatai a hibás békeszerződéseknek. - A mi konferenciánkra azt mondják, hogy az a quserulánsok konferenciája. Hát nem az, hanem igenis konferenciája a megsebzetteknek, az elnyomottaknak, azoknak a konferenciája, akik idejöttünk Genfbe, mert ~ itt székelj a Nemzeteknek a Szövetsége, állítólag minden baj orvoalóia és az emberiség megváltója. Jól emlékszem reá, amikor hat evvel ezelőtt a mi felhívásunkra először gyűltünk itt össze, ugy néztek reánk, mint felforgató elemekre, mint eretnekekre és boykottal igyekeztek bennünket elhallgattatni. Akármilyen gyengék és akármilyen támasznélküliek is vagyunk azonban, kanstatáliwi innen,"nogy a boykott nem sikerült, a világ már tuaia. hogy van kisebbségi .kerdes és foglalkozik a kisebbségi kérdés megoldásával. Látják már, hogy a békeszerződés tele van hibákkal, látják, hogy ez a/ szerződés nem szolgálja a népek megbékülésát, mert nemhogy elősegítene, hanem akadályozza a megértést a népek között és megrontotta a harmóniát a többség és a kisebbség között. , A'világháború kitörésének nem utolsó oka volt a nemzetisegek békétlensége. Az európai^helyzet jelenlegi veszedelmeinek nem utolsó oka a nemzeti kisebbségek elégedetlensége. Mntha minden megismétlődne, mintha visszatérne a legendás k#rok ideje! A legenda szerint az actiumi csata után, amikor a hunok es a germán népek összeütköztek, mikor egy félmillió harcos holtteremé borította a csatamezőt, mikor patakokban folyót* a vér és azután a kimerült csatatérre leszállt az éj es mindenre halotti csend borult, akkor eifél tájban szörnyű látomány tűnt a szemek elé. Az elesettek lelkei újból feltámadtak ós Kardot ragadtak és harcoltak a lelkek tovább, mert éltette őket a gyűlölet, a gyűlölet, amely túlélte a halált. Mintha ez a legenda valósulna meg uira, ha látjuk az államok és a nemzetiségek harcátLátjuk újból azt a gyűlöletet, amely a sírokon tul is él és meg nem békél. Kern általánosságokkal akarok foglalkozni, hanem gyakorlati szempontból akarom megvilágítani a helyzetet. Konferenciánkatavaly elhatározta, hogy összegyűjtjük a konkrét sérelmeket és azután előterjesztjük azokat. A Kisebbségek összeállították adataikat és megtették előterjesztéseiket, van-szerencsém ezennel átnyújtani az utódállamokban élő magyarság sérelmeit. Beszédemben nem is foglalkozom ezekkel a konkrét adatokkal • és statisztikákkal, azok indokolással együtt benne vannak ebben a munkában. Aki elelvassa, az látni fogja, hogy mindegyik utódállamban ugyanazzal,a* módszerrel dolgoznak és mindhárom utódállamban azonos szellem uralkodik. Meg akarják gyengíteni fajtánkat fizikailag és lelkileg, hogy azután megsemmisíthessenek. /Folytatása következik/