Napi Hírek, 1931. augusztus/1

1931-08-08 [0256]

§ Az ingatlan haszonélvezetére és haszonvételére vezetett vég­rehajtás szabályainak kiegészítés érői a Budapesti Közlöny augusz­tus. 9.-1 szamában az igazságügy miniszternek 34,000/1931. szám alatt rendele­te jelent meg, amelyről tájékozásul illetékes helyen a következőket közöl­tek a Magyar Távirati Irodával; Az adósvédelmi intézkedésekkel általában óvatosan kell bán­ni, mert a tulzcybk épen az ellenkező eredményekre vezethetnek. A megszorult adósoknak ugyanis az a valódi érdekük, hogy lehetőleg méltányes feltételek­kel hitelhez vagy hitelmeghosszabbitáshoz jussanak s ennek revén tartozásu­kat - vagyonuk lényeges csorbítása nélkül - lassanként törleszthessék. Ezt csak megnehezítenék a követelések behajtását akadályozó rendelkezések. Ennek megfontolás ával az igazságügy miniszter legújabb rende­lete csupán olyan rendelkezéseket léptet életbe, amelyek módot adnak a bi ­róságnsk arra. hogy a követelések behajtásának célját nem szolgáló költsé­gektol mentesítse a végrehajtást szenvedőket. A mezőgazdasági ingatlanok haszonélvezetére és haszonvételére vezetett .végrehajtás során a zár alá vé­tel és annak költsége sok esetben c éLtal annak mutatkoz ik. A zárgondnoki kezelés megbénítja t birtokos gazdálkodását és a zárgondnok költsége gyak­ran felemészti nemcsak a bírtok jövedelmét, hmsra a kielégítési végrehajtás során elérhető eredményt is. Ekkép ugy az adósnak, mint a végrehajtónak is az 37. erdeke, hogy zárlati költség minél ritkábban és minél kisebb mérték­ben merüljön fel. Ezt az érdeket kívánták szolgálni; már régebben ás egyes tö rvényi # rendelkezések, így az 1925;VIII. trc.'29. §-a, amely a zár ala vé­tel mellőzésére adott a'bíróságnak útmutatást, valamint a 24.000/1929. I. M. számú rendelet 30. §-a, anely megengedte.'hogy zárgondnokul magát a végrehajtást szenvedő adóst lehessen kirendelni. Azcnten a most efcilitett rendelkezések a gyakorlatban alig érvényesültek, mert ehhez határozottabb szövegezésre és részletesebb szabályozásra lett volnr szükség. Ezt a hiányt kivan ja pótolni s így lényegében csupán az eddigi jog szab ályoknk hatályo­sabbá tételét szolgálj a az igazság ügy miniszter most megj ele nt rendelete. ^.rendelet szerint mezőgazdaság, erdőgazdaság, szőllő- v-e-y kertgazdaság célját szolgáló ingatlan haszonélvezetére vezetett végrehajtás esetében a zár alá vételt mindig csak a felek meghallgatása után lehet el­rendelni es csak akkor, ha volószinwsitik, hogy n zárjaláfvétel a költségeken felül a hitelezők kielégítését szánbü vehető mertekben'fogja szolgálni, vagy az ingatlan termőképessegének fenntartása végett szükséges, velamirt ha a zárlat elrendeléséhez g\ végrehajtást szenvedő maga is hozzájárul. A követe­lés kielégítése cimén egyáltalában nem lehet * zar -lá vételt elrendelni, ha -z ing-tl^n területe 12 krtrsztrátis holdnál nem nagyobb, hnossk zárgond­nokul a végrehajtást:szenvedő nem szcrepll. Rendsze-int, ha a zár alá helye­zés el is i-endelhetőj a zárgondnoki teendőkkel bármely mezőgazdasági in­gatlanon a végrehajtást szenvedőt kell megbízni. Kivéve természetesen, ha ez megbízhatatlan v-gy nincs kellő szakértelme, va?y hn n megbízást nem fogadja el. Abban az esetben, ha a z ár g manó ki teendőket a végre­hajtást szenvedő látja cl^utobbit a bíróság felhatalmazhatja, hogy a zár­lati jövedelemnek bizonyos részét p s-ját és háznépe létfenntartási költsé­geinek fedezésére frditsha. A végrehajtást szenvedőt r zárgoncínoki k-ezélés­ben a végrehajtató bármikor ellenőrizheti és számadásra szorithati% /Folyt, köv./

Next

/
Oldalképek
Tartalom