Napi Hírek, 1931. július/2

1931-07-24 [0255]

/Londoni lapszemle . Folytatás/ A Daily Telegraph diplomáciai 1 evelezője^ugy tudja, hogy a nemet ^delegátusok még mindig meg vannaxv ugyan győződve az uj hitelek szükséges voltáról, de azért egyelőre meg vannak elégedve a konferencia eredményevei, mert kitérhettek a francia követelések elől. Franciaország viszont ± sajnálkozik azon, hogy nem sikerült szigorú feltételeit a nemetekre ráerőszakolni, jie azt hiszi, hogy erre nemsokára alkalom nyi­lik > Meg van ugyanis győződve arról, hogy az angolszász hatalmak Német­országnak francia közreműködés nélkül nem tudnak segítséget nyújtani, de azért francia körökben némi idegesség mutatkozott ^nak a hirere, hogy Stimson Berlinbe utazik és hogy ő es Mellon^ német míniszterrek­kel tárgyait. Tekintve, hogy egyúttal MacDonald es Henderson is Berlinbe látogatnak el, Franciaország töprengeni kezd a megbeszélések esetleges eredménye felett. A konferencia 1 egoryendetesebb oldala^az. amerikai és az angol ^álláspont azonossága, továbbá Japán hajlandósága, hogy Amerikával ós Angliával együtt részt vesz bárminő akcióban. - *•..&£•­_ M} — * 1 1 • ~' * * — «-A.­Egyébként a többi lap f mint a Daily Herald, a Morning Posc, a Daily Mail, a háborús adósságok revízióját tartja a fő probfémának^ amellyel a konferenciának foglalkoznia kellett volna es amelynds: gyö keres megoldása előbb-utóbb ugy is elkerülhetetlen lesz. rXA , i/ty moia: ih.hangoztatja ugyan a City pesszimizmusát, és csalódását, de megállapítja, hogy a helyzetet ma jóval kedvezőbben ítélik meg, mmt 24 oraval ezelőtt. Kitűnt ugyanis, hogy Franciaország segítsége nélkül is meg lehet találni a bajok orvoslását es lehet ut­jat egyengetni a toké visszatérésének Nemetorszagba, továbbá hogy uj hitel nelkul is lehetséges lesz a helyzetet megmenteni. A lap különösen fontosnak tartja a külföldön elhelyezett német kereskedelmi válcők rendezésit vagy megújítását a lejáratkor, mert ez az alapja a külföldi hitelnek. . Azonban minden angol lap véleménye i szerint a legsötétebb az a szin, r amelyet az Angol Bank tegnapi kamatláb emelése es óriási aranyvesztesege nyuj^. A lapok egyhangúlag kiemelik, hogy az Angol Bank aranytartaléka mar csak 143 ? 6 millió fontra csökkent, tehát kevesebo a MaoMillan által megállapított 150 millió fontnál és a vesztesegek az utolsó tiz nap alatt meghaladják a 23 millió fontot. Ha az aranykivitel tovább: tartana, uiaűö kamatlábemeléstől félnek^ Ezzel ^kapcsolatban leplezetlen aggodalommal mutatnak rá Franciaország­nak meg mindig igen jelentékeny kulfaldi künlevősógeire, amelyeknek bevonása okozta a bajt es ami még további heves arany-ohenziva fegy­vere lehet. T § P á r i s , július 24. /Magyar Távirati Iroda/ Piotri/fór^­kwkK^efésügyi mimsztor, aki tegnp^ éjszaka visszaérkezett Parisba, J az Echo TitrParxs tudósítója olött nyilatkozva kiemelte, hogy a tár­gyalások foiyamán Franciaország soha egy pillanatra sem volt elszige­telt helyzetben. Azokban a pontokban, amelyek tekint etében nem sikerült az egyhangúságot biztosítani a két ellentétes váloméjiy körül, mindig teljesen egyforma számarányban csoportosultak a tárgyaló felek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom