Napi Hírek, 1931. július/1

1931-07-11 [0254]

l § L o n d o n, július 11. /Magyar Távirati Iroda/ Ma délután folyt le 10,000 főnyi közönség jelenlétében a londoni leszerelési nagy­gyűlés az összes politikai pártok vezéreinek részvételével, A nagygyűlést . festői békefelvonulás előzte meg,amely végig vo­nult a Themze partián : 1 a parlament előtt és a Hyde­parkon át az Alberthallba a •nagygyűlés szinhelyére, A 3000 főnyi menet- * ben körülbelül 60 politikai, társadalmi egyházi és kulturális szervezet, a hatóságok, az angol frontharcosok légiójának küldöttsége és sok más tes­tület képviseltette magát. A frontharcosok légiójának tagjai ez alkalom­mal nem viselték kitüntetéseiket. A menetben felvonultak a leszerelésre meghívott 56 népet jelképező fiatal lányok, nemzeti viseletben, nemzeti lobogók alatt. J. menet élén katona zene kar OK haladtak. Röviddel a nagygyűlés megekezdése előtt a detektívek az újságírók asztalánál egy gyanús viselkedésű nőre lettek figyelmesek, akit a teremből való távozásra szólítottak fel. A nő időközben ket büzbombát dobott az elrö­ki emelvényen ülő MacDonald miniszterelnök felé. A détektivek őrizetbe vet ték a nőt, akinél még több büzbombát találtak. A detektívek a bűzbombákat lefoglaltak és az izgatottan viselkedő nőt eltávolították a teremből. Sir William Robertson tábornagy a nagygyűlés elnöte megnyitó beszé­.deben hangoztatta, hogy bizonyos országoKkepviselői azzal az eltökélt szándékkal mennek a genfi leszerelési konferenciára, hogy ott hazugot adja­nak annak a meggyőződésüknek, hogy még a fegyverkezesek mostani szinvona laval sincsenek megelégedve es nem nyugodhatnak bele a fegyverkezések " csökkentésébe. Az emberiség túlnyomó része belátja - mondotta a tábor— nagy - hogy a háborúk mindenkinek ártanak, legfeljebb a hadinyerészkedök­nek használnak,^ valójában pedig semmit sem intéznek el. Az államférfiaknak mődot kell talalniok arra hogy a népek mészárlás és vérontás nélkül béké­sen élhessenek egymás mellett, MacDonald miniszterelnök beszédében örömét fejezte ki, hogy a nagy­gyűlésen az egész angol nemzet nyilatkozott meg politikai pártra, vallásra es társadalmi osztályokra tekintet nélkül. A leszerelés nemzetközi kérdés, amelyet egyetlen nemzet nem oldhat meg magára hagyatva, A miniszterelnök ezután sötét színekkel ecsetelte az esetleges eljövendő háború borzalmait amidőn nem lesz különbség küzdő csa/patok és békés polgárság között, min­den város és falu, a tenger és az egész légkör egyetlen óriási csatatér lesz, Akkor majd nem lesz győzelem vagy vereség,nanem az eredmény az emberi ség j őré szenek kiirtása lesz. Ilyen sors vár azokra a népekre, amelyek a fegyverek halmozásától várják a biztonságot, holott ezt csa,k a háború kitö • réséhez vezető okok kiküszöbölése nyújthat ja.FigyeÍmezteti a nacionalistá­kat,hogy a leszerelés egyszersmind becsületbeli kötelezettsége, Ezt a köt«-^ lezettséget Jmglia a versaillesi és locarnoi szerződésekben egyaránt a leg­ünnepélyesebb en /vállalta. Ez a kötelezettség épen a volt ellenfelek lefegy­verzésének alapja. A genfi értekezlet nem teljesiti kötelességét akkor ha nem egyezik meg a hadseregek létszámának, valamint a hadihajóknak, a repülő­gépeknek és általában minden hadiszerhe^: korlátozásában és 1 szállításában. /Hosszantartó, élénk éljenzés/ Baldwin beszédében ugymcsak hangoztatta, hogy a leszerelés általá­nos becsületbeli kötelezettség és elsősorban a légi haderőnek mint a ­legrettenetesebb pusztitóereju fegyvernemnek a leszállítását sürgette. Megemlítette Baldwin, hogy bizonyos országok az utolsó hat év alatt 150 ^-kal növelték légi haderejüket. /folytatása következik/

Next

/
Oldalképek
Tartalom