Napi Hírek, 1931. június/2

1931-06-17 [0253]

Az alábbiakban a t. Szerkesztőségek rendelkezésére bo­csa tjük gróf Károlyi Gyula külügymini szter/ b eszedet. amelyet ma mond el Székesfehérvárott. Keretet később /brogyagm/ adunk. "A kormányzat t énykedés i kSrét igen sokan három különálló résznek szoktak minősíteni: belpolitikainak, külpolitikainak és gazdaság­politikainak. Nézetem szerint ilyen különválasztás nem helyes, mert ez a hármas kormányzati ténykedési kör egy egységes koncepciót követel, egymástél el nem választható egymás nélkül meg nem oldható, csupán részletei vannak, amelyek esetleg külön elbiralás alá eshetnek. Amidőn tehát a kormányzat feladatairól és célkitűzéséről szándékozom felfogásomat ismertetni, kidomborítom majd ezeknek a kérdéseknek és feladatoknak szoros összefüggését és egymástól való el nem választható­ságát. Amikor fejtegetéseimet a külügyi helyzettel kapcsolatosan kezdem, ezt csak a forma kedvéért teszem és azért, mert a kormányzati' ágának vezetése van jelenleg rám bizva. f C&UA, A magyar választóközönség, de még a magyar törvényhozás is, a háborút megelőző időkben alig foglalkozott külpolitikai.kérdésekkel, azokba nem,volt betekintése s nem volt bennük tájékozott. Ez az állapot akkori közjogi helyzetünkben találja magyaiázatát. Helyzetünk a háború óta teljesen megváltozott. Az utolsó liz évben magunknak kellett külpolitikánkat irányí­tani saját céljaink érdekében. Mivel nemzetünk jövője^és boldogulása függ attól, hogy külpolitikánkat sikerésen tudjuk vezetni , nemcsak kívánatos, de szükséges is, hogy az egész ország közönsége ne csak érdeklődést mu­tasson ezek iránt a Kérdések iránt, de mindinkább tájékozottságot is nyerjen bennük.Nem szükséges azokra a szomorú állapotokra rámutatnom, amelyek­kel ,a ránk kényszeritett trianoni békeszerződés bennünket sújtott. Ez mind-' nyájunk előtt ismeretes.Hogy az egész magyar nemzetnek nem lehet más óhaja, mint a békeszerződések azon részéinek, amelyek Magyarország létérdekeit veszélyeztetik, a megváltoztatása, az természetes. De éppen az ország lét­érdekei parancsolóan követelik, hogy minden kocfiázatos, kalandos lépestől tartózkodjék, mert ilyenek nem vezetne^ célra, de még kevés meglévőnket is kérdésessé tehetnék. t Céljainkat csak békés eszMkkel, megértéssel érhetjük el. .A mi celláink nem veszélyeztetik az általános békét, ellenkezőleg az európai beké biztosabb, állandó alapra való fektetését óhajtjuk. Az általános megér­tés, a helyzetben való megnyugvás előfeltétele a különböző országok kölcsö­nös bizalmának és alapfeltétele a tartós gazdasági együttműködésnek: tehát olyan helyzetet kell létrehozni, amely ezt lehetségessé teszi.Nemzetközi gazdasági megegyezés és együttműködés nélkül pedig a világot most sújtó gazda­sági válság gyökeresen nem orvosolható. Megállapíthatom azt, hogy a magyar kormány vezérének, Bethlen Istvánnak sikerült céltudatos, fáradhatatlan munkával, türelemmel és józan mérséklettel elérnie azt, hogy ma mtjc a magyar kívánalmak külföldön nem tűn­nek fel mint az európai békét veszélyeztető kívánalmak, ellenkezőleg az a meggyőződés .kezd mindinkább tért hódítani, hogy azok a tartós általános béke biztosítását célozzák.A mostani erőszakos és a viszonyoknak meg nem felelő állapot fentartása a gazdasági válságot világszerte csak növelheti. Oly változásokat kell keresztülvinni, amelyek az egyes országok fogyasztó­képességét és v .sárlóképességét visszaállíthat ják, Éneikül hiába való minden törekvés, mert a mezőgazdaság éppúgy kint-az ipar csak vesfcéességre termelhet /Folyt .köv./

Next

/
Oldalképek
Tartalom