Napi Hírek, 1931. június/1

1931-06-13 [0252]

§ A tudományegyetemek ellátásának kérdésében Kováts Perenc dr., a szegedi 0 .kir, r-erenc József tudomány egyetem rektora, Szentpé­teri Kun Bela dr.,, a debreceni m.kir. Tisza István t adomány egy etem rek­tora és jöozóky Uéza dr. a peosi m.kir, Erzsébet tudományegyetem rektora a következő nyilatkozatot teszik iözze: folkenberg Alajos ur, a budapesti királyi magyar Pázmány Pé­ter tudományegyetem tudós professzora és hittudományi karának az ország­gyűlés felsőházában képviselője, a felsőház május 28.-án tartott ülésén ' mondott beszédében összehasonlít ásókat tett a budapesti és a -idéki egye­temek munkája, valamint dotációja és hallgatói létszáma között. Nem tartanánk szükségesnek foglalkozni a beszéddel, ha nem olyan kiváló, tudós és minden körben méltán tisztelt es szeretett kol- • legank tárgyalta volna az. ország nyilvánossága előtt ezeket az adatokat. Így azonban epen az 0 iránta érzett mélységes tiszteletből is tenni kell egypár aegjegyzest szavaira. violkenberg professzor hivatkozik arra, hogy az utolsó tizen­egy emberi az állam az Összes hazai egyete ek dologi kiadásaira 80 mil­lió pengőt költött, s ebből a Pázmány Péter egyetem csak 33 millió pen­gőt kapott, f tehát 41 százalékát az egész összegnek, ellenben egezte és végzi az egész felsőoktatás munkájának 66 százalékát. Magától értetődő, hogy a vidéki egyetemek, amelyek még sem ki­épitve, sem felszerelve nem voltak, nagyoboosszegü beruházást ^igényeltek volna még akkor is, ha kőzniük kettő nem lett volna hontalanná, mint a legrégibb, tehát természetesen kiemelkedően legjobban berendezett-Pázmíny Péter egyetem. De ettől eltekintve, a százalékszámítás sem szabatos, mert maga "olkenberg azt adja elő, hogy a vidéki egy éternek ós a műegyetem hallgatóinak létszáma összesen 5550, mig a Pázmány Péter tudományegyetemé 5800. ,Ha ezek a számok megállanak, : j ^legfeljebb azt lehet állítani,hogy az egész munka nagyobb felét végzi a 'Pázmány Péter eg. etem, de azt, nogy 66 százalék;',!, semmiesetre sem. Pedig,ugy látszik, hogy a létszámkimutatás sem pontos, folkenberg pélaául a debreceni egyetemről azt mondja, hogy az 1929/30. évben hallgatóinak száma nem egészen ezer volt, kzzel szemben a ^alősag az, hogy a dehreoeni tudományegyetemen 1927. óta minden félévben felet­te volt a hallgatók létszáma az ezernek, a megjelölt 1929/30. e- ben pe­dig az első felében 1379, a másodikban 1307 volt* Viszont a most fo­lyó 1930/jl. tanévben ugy a debreceni,, mint a pécsi egyetemen 1500, a szegedin 2000 volt a hallgatok száma es igy a műegyetemiekkel együtt nem 5ü50,_hanen 6500. Ehez hozzá számi tv a a közgazdasági egyetem 1500 hallgatóját, a szám 8000-re emelkedik, s igy, a Pázmány Péter egyetem 5800 hallgatója nemcsak két ha mádat, de felét sem teszi az egyetemi lét­számnak, A hallgatok létszámának ez a nem jolórtesültsegen alapuló köz­lese szükségképen tévessé teszi azokat az arányszámokat is, amelyeket Wol-' kenberg professzor atekintetben állit fel, hogy^egy-egy hallgatónak tanít­tatása az egyes egyetemeken f mibe kerül, ^z itt felmutatott szamok,amelyek szerint ugyanis a Pázmány Péter tudományegyetemen 915 pengőbe kerül egy hallgató tanitá a,, Szegeden 1453, Debrecenben 2303, Pécsett pedig 152o pengőbe, hibás s zárni tason ^lapulnak még akkor is, ha az egyetemek egy­szer sm ind ekkorra kiadott épitkezósi költségeit, valamint a klinikáknak a közegészségügy érdekében teljesített költségeit is^mind számitásba vesz­szük. /Folytatása következik./

Next

/
Oldalképek
Tartalom