Napi Hírek, 1931. június/1
1931-06-10 [0252]
^zutana) vidéki egyetemekkel szemben elhangzott támadásokkal foglalkozott es kifejtette, hogy mennyire nem helytálló az o? érv. hogy a budapesti egyetem egysegy hallgatójára kevesebb Összeg esik, mint a vidéki egyetemek,egy-egy liallgató jára. Természetéé, hogy minél több a TÍ a í 1 ^? to < annálTcevesebb esik egyre a költségekből, de nem szabad elfelejteni, hogy a tanitomunkaból is annál kevesebb jut egyre. Ha ezt az illogikus gondolatmenetet, am.t a vidéki egyetemekkel szemben hangoztatnak, tovább fűzzük, arra a furcsa következtetésre jutunk.hogy a radio mai korszakában talán nem is kellene az egyetemi hallgatókat összegyűjteni Budapesten, vagy alvidék egyetemi varosaiban, hanem fel kellene állítani egy külön radioleadoállomást, és azon tarthatnának előadásodat, i-lymodon az oktatás kevesebbe kerülne, mert a hallgatók otthonmaradnatnanak es csak csekélyszamu tanárt kellene fizetni. Igy azután egy-egy hallgató meg sokkal kehesebbe kerülne, mert az egész ország egyetemi hallgat ósága egyetlen nagy auditor iumban olna egyesítve. Hqgy nem a nagylétszámra,hanem inkább a kislétszámra kell töre? kedni a modern egyetemeknek, az tudvalevő. Mar az óvodákban is csak kor la tolt szamu gyermekkel lehet foglalkozni és ez a szám az iskolák felsőbb tagozataiban mindig csökken, Csak az egyetem lenne az az iskolatípus, ahol a tanár ezernyi hallgatóval állana szemben? Nem olna-e ez a tanari munka felhígítása? A modem egyetemi oktatás nem a kollégium publikumokra helyezi a fősül)!, hanem a s. ellemi tudományoknál a szemináriumok,a. a természettudományban a laboratóriumokra, az orvostudománynál a klinikákra, ahol a tahár csekélyszámu hallgatójával all szemben es arra közvetlen hatást gyakorol. Aki ezt nem látja es nem erti at, az aea erti meg a modern egyetemi tanítás szellemét. A miniszter ezután oromét fejezte ki afelett, hog^ ugy a magyar ifjúság, mint pedig a szülők körében minden mesterséges agitáció ellenere is folyvást tert hódit az egyet e:ii gondolat, A tanok ereje állítja a magyar varosok közönséget az egyetemi gondolat mellé. ^pugy,mint a pplitikusok^ az intézmények munkáját is a siker alapján mérlegelhetjük fcs ha azt latjuk, hogy ieos városa amidőn elvesztette ..gazdasági táplálóterületet, rossz ^közlekedési helyzete következtében el van szaidtya a fővárostól es azn rszág toboi részétől, továbbá a megszállás követkéz teben is mérhetetlen anyagi károkat szenvedett, mégis lakossága gyorsan gyarapodott es a varos a negyvenezer lakosú városok sorából előreugrott a hatvanezres létszámú városok sorába^weg kell állapitanunk, ho&y ebben a pécsi egyetemnek is szerepe van. Ha rosszul mennek a dolgok, az emberek rendesen bűnbakot keresnek, de ha vakarni rendben halad, hajlamosabb azt hinni, hogy ez mag tói történik. A közületek vezetői azonban tudják, hogy az ilyen kedvező^fordulatoknak a hat terében mennyi munka es mennyi gond rejlik. lobkor /folytaáása következik./
