Napi Hírek, 1931. június/1
1931-06-10 [0252]
/Pécsi egyetemi ünnepség,)// Folytatás/ A polgármester beszédét élénk tapssal fogadták. Ezután Klebelsberg Kuné gróf kultuszminiszter mondotta el ünnepi "hes-- é&ét, A kultuszminiszter, akit meleg tapssal fogadtak, megemlékezett arról, hogy 1913-ban, amikor államtitkár lett a válla és közoktatásügyi minisztériumban, már készen állt a törvény, a harmadik és negyedik egyetem megalapítására. Működésének els '^intézkedése volt, hogy gondoskodott a pozsonyi egyetem elhelyezéséről és 1916-ban máxf megtarthatták az első épületavató ünnepséget. Amikor gróf Bethlen István vallás és közoktatásügyi miniszternek hivta meg kormányába, megint készen állott egy törvény, amely kimondotta*— hogy fenntartjuk az egyetemeket és a menekült két egyetemet elhelyezik Pécsett és Szegeden. 1922-ben sikerült a pécsi egyetem ideiglenes elhelyezése, maid 1 «L 1923 őszén felavatták az első épületeket. Most, midőn elérkezett az uj épitkezések alapkőletételi ünnepe , ugy érzi, hogy összeforrott azzal az egyetemmel, amelynek első megalaiitasában résztvett. Ez az ünnep azonban egyben az egyetemi gon olatnak diadalát is jelenti, Ha visszatekintünk a magyar történelembe, meglepő dolgot latunk. Úgyszólván minden nagy uralkodónk egyúttal egyetem-alapító is volt. Szent István idejében még njn volt kialakulva az egyetemi gondolat, de már Nagy Lajos király épen itt.Pécse-tt az 1300-as években egyetemet alapitott. A magyar történelem másik hatalmas királyi egyénisége, Mátyás király két egyetemet hozott létre. Ezután nehéz iőők jöttek, de mikor Mária 'Terézia megint felkarolta a magyar ügyet, ujj szervezte a nagyszombati egyetemet és lehozta Budára. A budapesti egyet-m Mária Teréziában ujjaalkot óját tiszteli, Mária Terézia után I. Ferenc József volt legnagyobb uralkodónk. Az ő uralkodása alatt épült a 70-es években a kolozsvári, és zaV_ - , rábi, az 1910-es években pedig a debreceni és pozsonyi egyetem. Nem felei meg a valóságnak az az állit ás, hogy az egyetemi gondolat idegen a magyar nemzettől és "azt a magyar nemzet bensőleg nem tette magáévá. Hogyan lehetne ez igyl, mikor azok a királyok, akiket igazán nagyobbnak tartunk, mind egyetemi^alapitók voltak. Az összeomlás után azt láttuk, hogy mihelyt Magyarország újból lábraáll és mikor Hunyadi János, Szilágyi Mihály és Kossuth Lajos után Magyarország negyedik kormányzója erős kezébe vette az állam kormányrúd ját, nem estünk kétségbe, hanem a száműzött egyetemeket ha nem is alakitottuk ujjá, de mindenesetre u- iá épitettük-r Mindig volt bennünk erő az egyetem-alapi tó és ópitfl munkára. /Folyt.köv./ o -í i * ű z e g e d, junius 1U. A szegedi kereskedők egyesülete Szokolovszky Gyula indítványára elhatározta,hogy az elaggott és gyámolitagra szoruló szegedi kereskedők számára ó tnont épit. Az egyesület ugy határozott, hogy a tagsági dijak felét a házal a/javára fordítja es ezenki.ul tagonkent 10 pengő kölcsönt vesz igényoel A terv az, iogy, ha a szükséges összeget megközelítőleg,is bi/tositötták, a már kijelöli telket megvásárolja^k es azonnal hozzáfognak az épitkezéshez./liíTÍy § S z e g # e d f junius 10 József Ferenc dr. királyi heiceg, akinek kétrészes miszteriunat. a Columbust, vasárnap adják elő Szegeden, mar pénteken Szegedre érkezik, hogy reszt vegyen darabjának utolsó probam. József Ferenc királyi.herceg azzal;a különvonattal jön,amellyel a Wemzeti bzinhaz he t ve ntagu^muv észszem ól y ezt e is Szegedre érkezik a templomtéri pa ssi ója te k előadására, i Nemzeti S inhaz művészgárdája, MÍ°} Passiójából pénteken este tartja a főpróbát a templomtéren, ^zfcos&f
