Napi Hírek, 1931. június/1
1931-06-08 [0252]
f s § v" á c , junius 6. A Váci Kereskedők Egyesülete vasárnap délelőtt a városháza közgyűlési termében, évi rendes közgyűlést tartott, amelyen Kornie Gyula államtitkár, egyetemi tanár, a:* váci kerület veit országgjilési képviselője tartott előadást "A világpiac kérdése" címen, A közgyűlés iránt nagy érdeklődés nyilvánult meg. A nagyterem egeszén megtelt előkelő közönséggel. Megjelentek Komis Gyulán kivül Krakker Kálmán dr. polgármester, Podhoranyi József, Kestler István dr, és Kokovay János prelátus-kanonok, Huber József gazdasági főtanácsos, Baintner Ernp., ny. tábornok, Eder Kálmán járásbirósági elnök, valamint Balkanyi Kálmán az OMICE, Kemény Gyela dr. titkár a Bud pesti Kereskedelmi Kamara képviseletében és még sokan mások Vácről és Budapestről. A gyűlésen Stamberger Rezső, a Vaci Kötő és Szövőgyár igazgatója elnökölt. Az elnök megnyitó beszéde és Zsivánovics József titkár jelentése után Kornis Gyzla tartotta meg előad, s.it a vil gpiac kérdéséről, A gazdasági krizis - mondotta - amelyről 1929 óta már >ii^- ls u( *? példátlan jelentéé a világtörténe lemben, épen ugy, mint példátlan az azt megelőző Világháború, Hogy a mélyponton vagyunk-e már, azt nem tudhatjuk, de oly soká tart már, hogy már nem is időlegesnek, hanem krónikusnak látszik ez az állapot. A gazdasági krízis összefügg a gégék térhódításával, a ökonomikusabb termeléssel, a fogyasztás csók-' kentesővel. Okozója a gazdas gi krízisnek a sok karthágói békeszerződés, P.mely oly nagy , oliti.ai és gazdasági egységeket bontott fel, mint Németország és a hlonar hia. Az uj politikai szerkezetek most uj gazdasági szervezeteket is keresned, de eddig nem találtak. A v ilágf orgalom ; egyelőre lényegesen csökken. Európa és Amerika egyre vesztik piacukat, mert egyes nemzetek a múlthoz képest erősen indust: iáid-nak. Elég itt Japán, India, Kanada és Törökország példáira hivatkozni, amelyek ujabban eresen fejlesztik iparukat. L világpiac kisebb lett, szegényebb lett a világ, a termelés pedig racionalizáltabb, Amerikában már tudományos üzemvezetésről beszélhetünk, A világkrizis egyik oka a protekcionizmus térfoglalása az iparfejlesztési és vámpolitikában. Most hattal több vámhatár lett Európában és mindenütt a hazai ipart pártolják, Indiában az idegen, angol árui bojkottálj tuk, minek folytán az angolok már eddig is 40 százalékát vesztették el ottani piacuknak. Kínában a á 60 százalékát. A mai tökéletes közlekedési hálózat mellett minden gazdasági zavaró momentumot, akárhol üti is fel a fejet, megérez a világgazdasági rend. A krizisnek végre nem utolsó oka a bizalmi válság, amely a rövidlejáratú .hitelekben és a heverő tőkében jut kifejezésre* 1 nemzetközi adósságokat újra kell renáezni, mondja Henderson is, mert bizonyos, hogy miit a példa mutatja Németország képtelen az évi ket milliárd jóvátételmegfizetésére, amivel zavart okoz a győző államoknak, közvetve Európának. Ayáls gból való kivezetés az államok megegyezése nélkül lehetetlennek látszik. Erre azonban kevés a kilátás a politika miatt, amely mindent átsző. A népszövetség lehetet lennélt ge mellett bizonyit Ausztria úgynevezett szanálása, Másutt sem tudnak megegyezni. A búzákon— ferencia Romában semmit. Londonban sem sokkal többet végzett. A megegyezéshez nincs meg a lelki öiszpozició, ezt pedig nem teremthetik meg a revizió nélkül. Ebben haladás az is, hogy beszelni szabad . . . már lóla. Az európai nemzetek a megyezés helyett marakodnak, ezai.att Amerika szállít Oroszországnak ? ^amely évente 100.0-O automobilt gyártó telepet ópi- " tett, de kohókat, esjtraktor-r..,.;..gyárakat is állította* fel, végső eredményben a világkrizis mélyítésére. Mert nem lehet az, hogy a.világ 5/6 része egy és 1/6—od része megint más gazdasági rend szerint élje világát. A kettő valószínűleg a középen fog kiegyenlítődni. A liberális gazdasági rendből iniciativa nem veszhet el, mert e nélkül "a kezdeményezés nélkül nem fejlődhet semmi. Mi az orvosság? Ne sírjunk, ne jajgassunk! Álljunk a magunk lábán, s a legfőbb elvÖ Bízzunk önmagunkban. Balkányi Kálmán rlismeréssel szólott az előadó fejtegetéséről, amelyet mindvégig nagy érdeklődéssel hallgatott a közönség, A közgyűlés után közel száz Terítékű társaebéd volt./!.ITl/
