Napi Hírek, 1931. június/1

1931-06-07 [0252]

— mfr - — /Klebelsberg Kund Szegeden. I.folytatás./ — Rámutatott arra, hogy az ipar terén az utóbbi években elért. hatalmas fejlődés által félig már ipari ország lettünk.Iparunk tulnyomólag nem kivitelre, hanem a. belfogyasztás kielégítésére van beállítva és inkább csak a belfogyasztás csökkenése sújtja. Helyzetünket abban lehet összefoglalni, hogy aránylag jobb viszonyok között vagyunk mint Ausztria, Szerbia ós "Románia. A helyzet megítélésénél mindig az összehasonlításból kell kiindulnunk ^és ha ezt tesszükj, akkor megállapíthatjuk, hogy nincs okkunk kétségbeesésre, sőt ellenkezőleg okunk van arra, hogy bízzunk a magunk erejében. Ha ezt az óriási ^álságot, amelyhez foghat^ Kevés volt a világ gazdasági történetében, aránylag olyan jól birjuk.mint ahogy tényleg bírjuk, meg van a reményünk arra, hogy végzetes megtorpanás nélkül tudjuk átélni ezt a súlyos borszakot. "• - - '*'•*'. -A kormány gondoskodásának középpontjában az utolsó évek folyamán a gazdasági válság enyhítése.állott. Centrális problémánk a főbb mezőnazdasági terményeink feleslegének kivitele. Ha ezt a kérdést hosszabb idők szemszögebői nézzük, akkor számításba kell venni azt, hogy népességünk a mult népszámlálás óta 700,000 lélekkel nőtt ős ennyivel emelkedett fogyasztóink száma. A népesség további szaporodásával a belfogyasztás is tovább növekedik, kivitelre varó terményeink mennyisége pedig csökkent. A távoli kilátások tehát ne [^kedvezőtlenek. A kormányzat azonban ennek a lassú folyamat namatását nem várja meg és ezért keldízfte meg a kormány tárgyalásait Olaszországgal és Ausztriával feleslegeink nagyobb részének kivitelére. Alapos remény van arra, hogy éppen vezető terményeink árai a megállapodások következtében jelentékenyen javulni fognak és ha így a gazdatársadalom kedvező helyzetbe jut,automatice javul az ipar helyzete is. Ha sikerül a külföldi kölcsönt felvenni, akkor ez ujabb lendületet hot egész közgazdasági életünkbe és véget vet a mezőgazdaság értékesítési válságának. A hitelnek előfeltétele azonban az, hogy a kedvezőtlen hangulat úrrá ne legyen társadalmunkon, és ezért nem lehet helyeselni annak a pesszimizmusnak hangozatatását, amely csak az ellenzéki hangulatok szitását szolgálja. -Ezután hangsúlyozta, hogy nem szokott kitérni a nehéz feladatok elől, inkább keresi azokat, mert nem a tervezgetések, hanem a cselekedetek embere. Azért vállal Szegeden mandátmmot, mert látja, nogy a trianoni szerződés által különösen sújtott Szegednek sürgős gondokodásra és tetterrős segítségre van sküksége. Céljának azonban nemcsak a bajok kiküszöbölését tekinti a tiszaparti városban, hanem a város vezetőségével ós a b polgárságával karöltve Szeged naggyátételére törekszik. Budapest belvárosában a neki felajánlott jelöltséget azért nem vállalta, hogy tovább szolgálhassa Nagy-Szeged eszméiét, mert ugy érezte, hogy nem V '. es nem szabad tevékenységét, amelyet ebben az i ányban megkezdett, abbahagynia. Szeged naggyátétele nem lokális, hanem országos érdek. T'L&tCJc - Utalt ezután arra, jjogy milyen nemzetpolitikai jelentősége van annak, hogy Bethlen István gróf Debrecenben, ő pedig mint Bethlen István gr-"óf kormányának tagja, Szegeden vállalt mandátumot. Dokumentálni akarták ezzel azt, hogy "a magyar alföldnek két', nagy életképes metropolisra van szüksége. Egy dunaparti milliósváros fejlesztése helyes volt a monarchia idején, de ma már Budapest túlzsúfolt, a túlságos nagy lélekszám v nagy nyomort, ez pedig elégületlenséget vonz magával. /Pnlvf VÖV /