Napi Hírek, 1931. június/1
1931-06-04 [0252]
Bethlen István gróf kományának a törekvése az utóbbi hónapokban arra irányult^ hogy a mostani aratásból várható termésfeleslegeket ki tudjuk^vinni, azokat kellő időben el tudjuk adni, hogy a feleslegek ne nyomják a magyar piac árait és ne alakulhasson ki olyan árnivo, amely mellett a gazda meg a termelési költségeit sem tudja megkeresni. Örömmel kell megállapítani, hogy a tárgyalások, amelyeket abból arcéiból a baráti Olaszországgal ós Ausztriával folytattunk eredményre vezettek és biztosra vehetjük, hogy termósfelesjj.egeink igen szamottevő részét a megfelelő időben exportálni tudjuk, Ez a terv ugy van megkonstruálva, hogy megfelelő gabonaárak alakulhassanak ki és a gazdák a gazdasági krizis ellenére lelszinen tudják magukat tartani. Emellett az általános gazdasági pro gramm mellett természetesen minden egj^országrészen külön is nagy munkát kell folytatni.hogy a vidék természetének megfelelően elősegítsék a gazdasági boldogulást. Szegeden ós környékén e tekintetben is tervszerűen dolgoztunk. Samunkat népiskolákkal és utakkal kezdtük, mert^csak értelmes néppel és jó közlekedési \iszonyok mellett lehet gazdasági sikereket elérni, -^zután jött a gazdasági népiskolák felállítása , f üzek tői / nem csak az ifjúság oktatását, hanem az egész gazdaközönség tájékoztatását is várjuk, mert a gazdakj, akik becsületesen megművelik a földjüket, elvárhatják vezetőiktől! hogy megadják az útmutatást arra, mit lehet eredménnyel termelni, mit lehet értékesíteni, ^zeknek a iskoláknak egyik legfontosabb célja, hogy baromfitenyésztésünk és gyümölcstermelésünk alapjait megvesse, hogy a gazdák már ezekből a mellékes termelési ágakból be tudjak" hozni gazdaságuk f en tartásának a költségeit. Az iskolákkal jkapcsolat»a gyakorló-területek^lesznek a központjai annak a ternn\ejési akciónak, amelyet a tanyavilágban ki akarunk fejleszteni. Ne csüggedjünk el & pillanatnyi nehézségektől, erősek vagyunk, máskülönben a gazdasági válság éveit sem bírhattuk volna ki. Megszervezzük azt a helyzetet, amely mindenki boldogulását ós megélhetését biztosítja és bízom benne, hogy meg is valósítjuk ezt a programot. 1 ielenlé'ők hosszas tapssal és óljenzéssel fogadták a miniszter beszédét. Ezután még Pajka Lajos mondott beszédet, méltatva a kultuszminiszter érdemeit, majd Förgeteg József gazda fejezte ki a gazdatársadalom bi^almá^t a kultuszminiszter iránt. A beszámol Qgvül és végeztével a kultuszminiszter koszorút helyezett el a Hősök emlékére. A koszorút a következő szavakkal tette le a szoborra: "Azoknak, akik a hazáért küzdöttek és meghaltak, adjukezt a koszorút azok nevében ? akijna dolgoznak és szentednek a, hazáért Délután a felsőtanyai mezőgazdasági ^egyesület fennállásának harmincéves évfordulója alkalmából serlegavató lakomát tartott, amelyen Klebelsberg Kuno gróf kultuszminiszter is felszólalt. Utalt Kossuth Lajos példájára, aki az emigrációba kerülve az egész müveit r világon hatalmas propagandát indítót t a megrágalmazott magyar igazság mellett. Hangoztatta, hogy ma hasonló helyzetben vagyunk. Ma is vannak olyanok, akik rágalmakat szórnak ellenünk a külföldön, propagandát indítottak ellenünk,^ hangoztatva, hogy ^műveletlen népség vagyunk, akit csak ők tudnak^féken tartani és európai móresra megtanítani. Ilyen gyilkos propagandával, amely" akkoriban Ausztriából ^indult ki, kellett szembeszallani Kossuth Lajosnak és szembe is szállt vele, csodálatos beszédeket monáott .mindenfelé, /Vége következik./
