Napi Hírek, 1931. május/2
1931-05-16 [0251]
T ' {Genf, május 16, /jJagyar Távirati Iroda./Az eujópa-. bizottság ma délután továbbfolytatta a gazdasági vals.g kérdésében megindult általános vitát. , Gjrandi . -.olasz delegátus az olasz kormány álláspontot . fejtette ki. Részletesen foglalkozott a közelmúltban megtartott gazdasági értekezleteidből és megállapította, hogy ezek sikertelensége jórészt annalc tudható be, hogy az elvi általánosságokat fölebehelyezték loilbnleges érdekek és szempontok gyakorlati mérlegelésének. Hangoztatta, hogy a gazdasági nehézségek az egyes államokban nem elszigetelten jelentkeznek, hanem szoros összefüggésben vannak mc.s államok gazdasági nehézségeivel. Nem lehel különválasztani az egyes államok gazdasági érdekeit a többi állam érdekeitől és nem lehet ezeket egymással szembeállítani. Iliimen orvoslási kisérletnél a meglevő realitásokból kell kiindulni ós gondosan kell ügyelni arra, hogy a nemzeti szükségleteket összeegyeztessék a nemzetközi szükségeiét ékkel. A mostani javaslatok négy irányban keresik a probléma megoldásit. Ezek a következők: li A mezőgazdasági hitelek megszervezése. 2. Az ipari és mezőgazdasági nemzetközi egyezmények kiépítése; 3. Preferenciális kedvezmény ék-az agr. .nMIamok javára. 4. Vámszövetségek megalakítása. Aa agrárhitelek megszervezése Grandi szerint konkrét előnyöket biztosíthat. Ezzel kapcsolatban kiemeli a hosszú lejáratú hitelek fontosságát. Az ipari és mezőgazdasági nemzetközi egyejmények ki építése nagy körültekintést kivan. Nem szabad elfelejtem, hogy egyes államok például azőrt voltak kényt elénk hazai iparukat kifejleszteni* mert munizaall: alomhoz kell juttatmok gyarapodó lélekszámú lakosságukat. Egyébként ezek a nemzetközi megállomoaí'.sok a múltban is fennállottak- bizonyos mértékig anélkül hUgy csökkenteni tudták, volna a túlzott vámvédelmez. Nem oizonyos tehát, hogy beválthatják a hozzájuk fűzött reményeket. ,., . Ami a vámok kérdését illeti - folytatta Grandi - a közelmúlt tapasztalatai azt mutatják, hogy egyes államok mindig nagy odaad ssal hirdették a vámok csökkentésének szükségét, de a gyakorlatban éopen ellenkező módon cselekedtek és továbbemelték a vamokat. Az a gondolat« k°gy_ a dunai gabona számára preferenciális vámokat biztüstsanak, kétségkívül megvalósítható. Előnyöket is igér, de tény, ho.^y ez a rendszer bizonyos hátrányokat és nehézségeket ielent - ha nem is tulnagyokat- rn^s államokra nézve. Lényegében véve a preferenciális kedvezményezés nem egészséges állapot, csak kivételes alkalomra szólhat. Egyébként preferenciális elbánás alatt általánosságban kizárólag a kedvezményes v&Nkat $rtik, holott kedvezménye!" más téren is jelentkezhetnek. A mezőgazdasági államok mostani válságának előidézésébon közre játszott az a körülmény is, hogy megbomlott az az összefüggő gazdasági egység, amely Közép- és iCeleteuropa egyes államait azelőtt egymáshoz fűzte. A nehézségek megold-s> t nézete szerint elsősorban a: államok egymásközötti közvetlen megegyezése u ján kell keresni. A leghelyesebb módszer az, ha az egyes államok külön-külön bocsátkoznak egym ssal ér int ákezésbe és saját igényeik'és szükségleteik reális mérlegelesével'és Összeegyeztetésével szabályozzák egymshoz való gazdasági viszonyukat. Szükséges azonban, hogy ezek a szerződések tiszteletben tártják,az.egjes, államok Függetlenséget es jogait es módot nyújtsanak arra, hogy mas államok itányában is kiegészíthetők legyenek. /Folyt.köv./