Napi Hírek, 1931. május/2

1931-05-21 [0251]

§ A Magyar Tudományos Akadémia dísztermében ma délelőtt volt az Első Irodalomtörténeti Kongresszus ünnepélyes megnyitó " ülése* A kongresszusra, amely négy napig tart, több mint negyven külföldi irodalomtörténész érkezett Budapestre, közöttük Nadler königsbergi egyetemi tanár, Ermatinger zürichi egyetemi tanár, Ascoli párisi egyetemi,tanár, Oroce napolja egyetemi tanár. Baldensperger S

árisi egyetemi tanár, van Tieghem párisi egyetemi tanár, Ibrovac ' iodrag belgrádi egyetemi tanár, Markovics belgrádi egyetemi tanár, . Folkiersky krakői egyetemi t tanár, Brix kopenhágai egyetemi tanár, Bielak krakoi egyetemi'tanár, Jolivet bourg-la-reme—i egyetemi tanár, Brahmer krakói egyetemi tanár, Michel nancyi egyetemi tanár, Dragomirescu bukaresti egyetemi tanár, Fay clermont-ferrandi egyetemi tanár, Frederikson stockholmi egyetemi tanár, Kohler zürichi egyetemi tanár, Koszul skassburgi egyetemi tanár, Nucci Nelli kra— koi egyetemi tanárnő, Popovics belgrádi egyetemi tanár, Bosso firenzei egyetemi tanár, Salinas madridi egyetemi tanár. Sorrento milanói egyetemi tanár, Tronchon strassburgi egyetemi tanár és Vignola római egyetemi tanár. Az ünnepélyes .megnyitó' ülésen nagyszámban jelentek meg a^*u T irodalomtörténet művelői, igy többek között Berzeviczy Albert, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Balogh Jenő, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, Bleyer Jakab,Petz Gedeon, Horváth János Négyessy László, Eckhardt Sándor, budapesti egyetemi tanárok, Voinovich Géza,iró, Vargha Dámján , Tolnay Vilmos, Birkás Géza, Kasztner Jenő pécsi egyetemi tanárok, Papp Károly - • és Fankiss János debreceni egyetemi tanárok, Farkas Gyula egyetemi tanár, a Berlini Magyar Intézet igazgatója és Lábán Antal a bécsi Collegium Hungauicum igazgatója. Ott volt még Petri Pál államtitkár, Szily Kálmán államtitkár, Tárcay-Felicides Román minisaeri tanácsos, és sok más előkelőség, valamint nagyszámú érdeklődő közönség, A megnyitó beszédet gróf Kleoelsberg Kunó vallás és közoktatásügyi miniszter mondotta francia nyelven /A beszédet előző kiadásunkban már közöltük./ /Folytatása következik/ /T/ § G e n f,május 21. /Magyar Távirati Iioa./A tegnapi tanácsülésen Marinkovi cs jugoszláv külügyminiszter feltűnést keltő nyilatkozatot tett a leszerelési értekezlet kérdésében, «z ülésről . . '•' készült gyorsirói napló tanúsága szerint, amelyet ma hoztak nyilvánosságra ez a kijelentés igy hangzott: Véleményem szerint a leszerelési értekezletnek nem a fegyverkezések mostani állapotából kell kiindulnia* * mostani szinvonal nem lehet kritériuma annak a határnak, amelyhez az egyes államok fegyverkezésüket kötik. Ez mindenekelőtt bizonytalan lesz, másrészt nem felelne meg annak a célnak, amelyet a kormányok és a népszövetség á leszerelési értekezlet utján elérni óhajtanak. A londoni értekezleten is nem a tengerészeti fegyverkezés mostani állapotából indultak ki, hanem sokkal tárgyilagos...bb kritériumokat vettek alapul. Ezek a kritériumok nem járnak azzal a kockázattal, hogy prémiumokat biztosítanak azoknak az államoknak a javára, amelyek megelőztek másokat a fegyverkezésben, Előre kell gondolni mindenre és számba kell venni még azt a lehetőséget is, hogy a leszerelési értekezlet esetleg nem végződik sikerrel. Nem szeretném,ha az értekezlet munkája felhivás lenne az egye.s államok számára a további fegyverkezésre, hogy azután később engedményeket tehessenek vagy csökkentesekhez járulhassanak hozzá. Már pedig bizonyos, hogy ezt érik el, ha. a fegyverkezések most.ani állapotát veszik kritériumul.