Napi Hírek, 1931. május/1

1931-05-04 [0250]

T 5 P á r i s, május 4. /Magyar Távirati Iroda/ A Journal hasábjain Saint-Brice különcikkben foglalkozik a kisantant külügyminisztereinek értekezletével. Ezen az értekezleten fog eldőlni - irja - vajion Bománia és Jugoszlávia támogat ^a-e a német-osztrák váms zövetség ügy éhen Csehország feltétlen ellenállását. Nem lehet mondani - fűzi tovább SaintBrice— hogy a kisantant államai túlságosan siettek volna tisztázni a helyzetet a német-osztrák vámszövetség tervezetével szemben. Annak idején, amikor Károly király vissza akart térni Magyarországra a kisantant akciója sokkal gyorsabb és sokkal erélyesebb volt, pedig nem bizonyos, hogy ez veszélyesebb lett volna a kisantantra nézve, mint az Anschluss megvalósítása. Ausztria és Magyarország esetleges szövetkezése nem jelenthet veszélyt a jóval hatalmasabo kisantantra, viszont^azonban a leghatásosabb ellenszeg lehet Németország és Ausztria egyes Élésének. Az osztrák-magyar szövetkezés csak megerősítheti a kisantant összetartozását; ezzel szemben az osztrák-német szövetkezés a kisantant halála lehetne, mert a három állam megoszlására vezet. Az Anschluss csupán Csehországra nézve jelent közvetlen és halálos veszélyt. Ezzel szemben Románia .nem vonhatja ki magát ennek a blokknak a vonzó ereje alól, amely legiobb vásárlója lehet. Jugoszlávia helyzete nem sokban különbözik Csehországétól, de itt számításba jöhet az a szempont, hogy a germán blokknál keressen támogatást Görögország ésaa bosszúra áhítozó Bulgária ellen. Nem szabad elfelejteni, hogv Görögország volt az első állam, amely lelkesedéssel csatlakozott a német-osztrák vámszövetség_ tervefceténez. Az irányok tehát ellentétesek a kisantant kebelében, amit bizonyít az is, hogy a külügyminiszterek csak nagy késedelemmel ültek összei. A kisantant államait legközvetlenebbül érik azok a döntő rendszabályok, amelyek a germán tervezet megvalósításának útját állhatják. §/-/ Prága, május 4,/Magycar Távirati Iroda/ A Narodni Politika a.német Anschluss-törekvések likvidálásának a megollusára azzal az indítvánnyal áll elő hogy Ausztriát semlegesíteni kell Svájc mintájára. Ausztriának ehhez minden feltétele megvan. Földrajzi adottságai következtében - mint alpesi iellegü ország- ép ugy nem lehet hadszíntér, mint ahogyan Svájc sem lehetett a világháborúban. A semlegesített Ausztria inkább megfelelne a népszövetség székhelyének, mint Svájc. Bécsben ecélból rengeteg palota és középület áll rendelkezésre, míg Svájcban építeni kell. Legfontosabb érv Ausztria semlegesítése mellett azonban az, hogy az ausztriai németség ez esetben éti ugy nem jelentene• támpontot az Anschluss mozgalom és a német nemzeti expanzió számára, mint ahogy a svájci németség sem jelent. Ez a semlegesítés az érdekelt államok nemzetközi kötelessége lenne, mintegy kompenzációként azért, hogy Ausztriának megtiltanák a német vámunióhoz való csatlakozást.