Napi Hírek, 1931. május/1

1931-05-03 [0250]

>?/... „ § P á r i s,riájus 3. /líagyar Távirati Iroda./Laval miniszterelnök Coiurneutfbeii egy bankett^L ... _„ ... hosszabb beszédben nvilatkozott a parlament egybeulesének küszöbén az aktjűális politikái kérdés ékről. SeyozotőbuD a niniszter elnök a belpolitikai kérdéseket taglalta.* Kiomolta a költségvetés zavartalan megszavazásának fontosságát és hangoztatta, hogy a .. . .terhek torén már elérték a legfelsőbb határt, amelyen tul nem menetnek, hacsak nom akarják az államháztartásnak nagy áldozatok árán biztosított •gyansulyat voszel^ezt otni. MogoiLitc tio, liog*' Franciaországban is mind orosobbon jelentkezik a munkanélküliség. Ennek "leküldésére a ' legjobb nódsz r nem az, ha a mu»'kanélkülinknek s :gel-t juttatnak, hanem az

t ha munkát biztositanak számukra. «z a szempont vésett a kormánynakkor. amikor a közmunkákról e hasznos beruházásokról kidolgozott tö'-vén-"jaVslat turv ;zetóní-:k og/'os sürgőnon megvalósítandó részeit külön javaslatba foglalva a parlament oló t rjosztotte. Mogonlitotto a külföldi munkálok alfcalnasisának kérdését ir; és a kormám

7 kó tol ősség ón ok no dotta, hogy a külföldi munkások beáramlásának m^gátlásával olejét vogvo a munkanélküliség ^ulycsbodasanak, A kormány gazdasági politikája - folytatta a mini^t-rlnök - máris jrodmenyok 1 mutat fol, amonnviboh a kivit 1 néhány hónap óta uiból f-llondült és az ország keroskodclmi mérlege némileg mogjavult. A gazdasági válság suly.s ellertuteket idézett elő egves iparágakban a munkaadók es a munkások között. A munkaadók a munkabérek leszállításává, ipjrk ódnak az önköltségi árakat csökkenteni, viszont a munkatok tiltakoznak a munkaberek leszállítása ellen és arra hivatkoznak, hogy megélhetésüket ariugyH.s megnehezíti a részleges mu kanélkülisóg. A kbmánv mindent elkövet, hogy ezeket az ellenteteké^ a szociális béke politikájának jegyében megfelelő közvetítéssel els/imitsa. A miniszterelnök évintette az or zág mezőgazdasági helyzetét is .Lényeges az a feladat,hogv a Y^zőgazdaság^zukh^ges védelmet összhangba hozzák'a fogyasztók é dekeivel es elkerüllek az ele/Lmiszerek továooi drágulásét. A külpolitikára áttérve a miniszterelnök a következőket mondotta: r - Franciaország sohasem mulasztotta el béke akaratának hangoztatását. Inélkül hog^ elhanyagolta volna az ország biztonságának jogosult kevet elmén; eit, c •ailakozott mindazokhoz a rendszabályokhoz, amelyei a népek . kö z eledé sere. irány ulnaky. Többizben jaaga kezdeményezett olyan^szerződóseket ós értekez1-tekét, amelyek a béke módszeres megszervezését célozták. A francia ^parl:\ment mindig hatalmas többséggol támogatta ezt a politikát. Épen ezért - mondotta az ország mély keserűséggel fogadta a német-osztrák vánszövetsóg tervezetét, amelyet a mi magatartásunk nem igazolhat és non magyarázhat, Franciaország'nem helyeselheti séma tervezőt érdemét, sem a tervez'-t körül követett váratlan és mo.-hökkentp" eljár ts t. Ez a t evezet, amelyhoz non járulhatunk hozzá, zavart t rontotta nemzet közi,kapcsolatokban.'Ha a népek szabad együttműködésének polit kaját akarjuk érvénye itrni. és fejleszteni, akkor,ilyen félreértések nom támaszhatók es ilyen eljárás nem követhető. Ili a bókét akarjuk. Mindont negt .szünLhogy ozt"megszervezzük, de ugyanakkor azt akarjuk, hogy tiszteletben irtsák méltóságunkat, mint ahogy mi s-m akarjuk soha érinteni más nenzotok méltóságát, Briend külúgyniniszt<<r tervezetet dolgozott ki a /.omzotkbzí, megértés politikájának alapvonalairól. Ez a politika telje s mértékben morf ár az ország vedelni i szükségleteivel,másfelül p dig ^biztor it ja Franci c rszág rzá"ár'Z ouróoai általános .stabilizálódás jótéteményét. ^Folvt.kbtf./