Napi Hírek, 1931. május/1
1931-05-04 [0250]
r B e r li n , május 4, A német-román kereskedelmi szerződés megkötése céljából kezdett tárgyalásokat Bukarestben holnap akarták folytatni, jólértesült helyről szármázd értesülés szerint azonban e tárgyalásokat ujbol elnapolták. A román konmány a mult héten közvetlenül a német . megbízottak elutazása előtt váratlanul a tárgyalásik rövid elhalasztását kérte, még pedig a kisantant küszöbön álló tárgyalásaira való hivatkozással. Nemet neszről közölték a román kormánnyal; hogy a delegátusok elutazásának elhalasztásé, sajnos, már nem lehetséges. Ezért azt ajánlották, hogy a tárgyalásokat mégis csak kezdjék meg és szükség esetén Bukarestben várakoztassák néhány napig a német delegátusokat. Minthogy a román kcroány most újból nyomatékosin kérte, hogy a német delegátusok egyelőre ne jöjjenek Bukarestbe, a már uton levő német megbízottakat visszahívták a tudtára adták r. román kormánynak, hogy Németország most már ezidőszérint nem tartja célravezetőnek a tárgyalások megkezdését• A német-rónán tárgyalások vezető gondolata az lett volna, - hogy a máius 15.-én egybeülő Európa-bizottság ele vámpreferenciái is mintaszerződést terjeszthessenek. A rendelkezésre álló idő rövidsége miatt most már nem volna lehetséges ilyen jellegű szerződést kötni, úgyhogy Németország, amelynek a szerződéskötés altalahan kisebb mértékben érdefe mint Romániának, nyugodtan bevárhat ja, amíg újból ROmánia fordul Németországhoz, r # . JW'iashington, május 4. A nemzetközi kereskedelmi kamara hatodik kongresszusa, amelyen több mint harminc nemzet vett részt, ke;;eken mintegy ezer delegátussal, ma nyilt meg Silas Strawn, a nemzetközi ke eskedelmi kamara amerikai - . i tsztályelnöke/vezetésével. Hoover üdvözlő beszédében kijelentette, hogy a világválság még az Egyesült Államokat is súlyos depresszióval sújtotta, amit a világháború pusztításai, majd a világháború utáni adóterhek és a szociális é? politikai forrongás fokozott. Iz újjáépítéshez bizalomra, van szükség, ehhez pedig le kell ssállitani és korlátozni kell a fegyverkezést, A világ most évente öt milliárd dollárt ad ki fegyverkezésre, 70 százalékká többet mint a világháború előtt. Ot és-félmillió ember all fegyverben és továbbrhúszmillió van tartalékban , ámbár már 12 év. telt «3. a fegyverszünet / óta és a Kellogg-paktumban valamennyi ország lemondott a háborúskodásról. Ez a fegyverkezés a nemzeti vagyon óriási hányadrészének eltékoziasat jelenti es mi sem f csatosabb, minthogy a genfi leszerelési értekezletet siker koronázza. Amerikát ez az érteke let szintén nagy mértékben érdekli, mert annak közvetett hatása van a békére, a bizalomra és a gazdaságilag egészségesebb viszonyok felülkereskedésóre. Kívánatos velna, hogy a nemzetközi kereskedési tagjai ragaszkodjanak e probléma bátor elintézéséhez. Ezután Theunis volt belga miniszterelnök tartotta meg részletes beszámolóját r világgazdasági helyzetről. Fejtegetései szerint a depressziós időszak nagyobbik része már elmúlt és lassanként beáll a világon, a talpraállás átmeneti állomás; ként. a nyugodtabb üzletmenet időszaka. A mostani nehézségek főtkai közé trtozik, hegy a nemzetek kevés megértéssel v-nnak egymás gazd-sági szük&gletei iránt. A világnak tisztábm kell lennie azzal, hogy gazeasági szempontból egyetlen egészet alkot. A túltermelés nem jelenti r. nepvagyen szaporítását, hanem tőke- és anyagpr.zarlás. ' /MTI/
