Napi Hírek, 1931. április/2
1931-04-17 [0249]
•O'T i •| n V fe ^ fl í*^ v %^ ti n fe2 <í 2 Í4°?í i:i Pénzügyi bizottság Konéz Bein, elnöklete alatt nn délelőtt folytatta a kultusztárca költségvotesénok általános vitáját* A bizottság . üléséén a kormány részéről BLobolsöorg Kuno gróf kultuszminiszter és okcrlo Nándor pénzügy miniszter j alant neg. Az első fölszólaló Bock Lajos volt. aki szinnavészeti kérdések kol foglalkozott. Az áll*ni szinházak is súlyosan érzik - mondotta f.PZSi gazdasági válságot. Az Opora igazgatója igyekszik c nehéz viszonyok kozott ia elfogadhatót nyújtani es kétségtelenül mutatkoznak is 'radnénvek. Do a, tulnagy igyokozot nom hoz mindig kodvoző eredményt. A zonei vo- zotes kérdése máig sincs megoldva, mort a kétségtelenül zseniális olasz karmester sen a zenei növelésre,, som a műsor gondos betanítására non helyez sulyot. Lássa be végre a kultuszminiszter és az Opoaw igazgatója, hogy oprank egész jövője egy irányt s z-bó és stilust ^dó zonoí vezető beiktatásától függ. Az Opera nüsora is a bizonvtalanság jegyét viseli ^P n .- A ,statisztika mutatna, hogy az újdonságoknak egyáltalán nen volt sikerük es néha előadás utan lekerültek a nüsorról. Az utolsó esztendőben olyan tömeget szerződtettek a kezdő erőknek, hogya' . helyettótá csak egvket kö nyelnuen külföldre bocsátott magyar tehetsegünket vissza szerződtettük volna, jobbár szolgáltuk volna a magyar zeneművészetet. A Nemzeti Színház ós a Kamaraszínház sen tudott jelentősebbet produkálni a Kagyar Elektra es a ' T agvar Passió előadásán kívül. Ha nór kivalo magyar újdonság nen akadt, legalább a klasszikusok-ápolására és érdemes regi darabok xelujitására helyezték volna a súlyt, 1 "Hívatlan vendég" es a "Tizenkétezer enb r" igazán nen szerencsés példái annak,hogy hol kell keresni az értékkel bíró ós közönséget vonzó újdonságokat,. A Ka•amszinház sem felöl meg hivatásának- mert csak nem azért esinált az állam ka mar színpadot, hogy a divatjamúlt Váljunk ol-t 54-szr ós az egészen harnadrenöő Válás után cimü bohózatot szintén 54-szer adják egy évben. Mindenki elismeri a Nemzeti Színház igazgatójának jószandékat és akarását, de a nai nehéz gazdasági viszonyok között igazán rendkívülit kell produkálni, hogy annak hatása érozhotő legyen. Klebo sberg'Kuno gróf kultuszminiszt arazonnal válaszolt a felszólalásra. Hevesi Sándor működését a Nemzeti Színházban elismeréssel latja. Személy s hála is indokolja ezt, mert a szanálás idején Hevesi lemondott ^az állami szubvenciónak a Nemzeti Színházra eső részéről, s így az egész tánogatás az Oper^ának juthatott. Hevesi kitűnő játeknester is» úgyhogy az ő keze alatt igen sok művész sokkal jobban fejlődött mint bármely mas színházba i fejlődött volna. Hevesi kitűnő dranaturg is,hogy azonban nil-en repertoirt tud összehozni, ez nemcsak tőle függj nert diez Jó drámaírók is kellenek. Tény az, hogy az idén a ! T ag^ar "elktra és a T agyar Passió komoly sikerek voltak. Azt hiszi, hogv egy ilven kis nemzetnél nen lebecsülendő az, ha egy szezonban két konoly'sik'r van* A töb, bi darabok bizonyos valőrje szintén kétségtelenül megvolt. ,Ani az Onorát-ill-ti, Radnai Miklós meglehetősen dezorganizált intezetet volt át. Igaz, hogy kiváló müvószokot nem tudott megtartani, de ez érthető is, mort a ni* operánk világv- rosi és nagy befogadóképességű színházakkal az anyagi áldozatok tekintetében mm veheti f ol • a versenyt. Azt 1 hetno mondani, hogy a ni operánk a kőbe épített architektonikus deficit. Non is tartja bajnak, ha nagy nagyar művészek külföldön vannak. Hiszen ol. az olasz nuveszet szánara a világ,bámulatát nemcsak az Olaszországban tartott előadások és az ol sz művészek vívták ki, han.n a külföldön járó olasz művészek is, /Folytatása köv./
