Napi Hírek, 1931. április/2

1931-04-29 [0249]

§ S Z e n t e s, április 29. Csergő Károly dr. alispán javaslata alap ián Csongradmarmegye törvényhatósági bizottsága nagy lelke­sedéssel foglalt állást a Duna-Tisza csatorna építésének napirendre tűzé­se erdekében;, kimondotta, hogy az egész ország előtt feltárja azokat a nyomós indokokat.amelyek egeto gazdasági szükségességként jelölik meg vizrut létesítését a Duna-Tisza medencéje között. Továbbá megcáfol- ­hatatlanul előtérbe helyezik e csatornának csongrádi torkolattal való* meg­építését. Ez összekötő csatornahoz fűződő előnyökre az egész Alföldnek es a legnehezebb viszonyok között élő alföldi mezőgazdáiénak elengedhe­tetlenül ^ szüksége van, de erre szükség van az alföldi kubikoskérdóaj^ranka­nelkuliseg megszüntetése végett is, mert e tekintetben is a viszonyok­a munkaskérdes,mielőbbi megoldását égetően szükségessé teszik. A Duna-Ti­sza-csatorna mint hasznos beruházás a legalkalmasabb módja annak,hogy a munkasvalsag sok esztendőre nyugvópontra jusson. * A yámegyei közgyűlés kimondotta továbbá, hogy szükséges- ' nek tartja a csatornával kapcsolatban öntöző berendezések ietositését is. A törvényhatósági bizottság feliratot intéz a kormányhoz a Duna-Tisza­csatorna építésének mielőbbi napirendretűzése érdekében és Csergő Károly d r». a }i S P a P n ak errevonatkozo részletes tanulmányát,amely a számbaiöhető vizielonyóket magában foglalja megküldi a társtörvényhatóságoknak. A közgyűlés végül országos bizottság alakítását mondotta ki. amely arra van hivatva,hogy a csatorna ügyét állandóan napirenden tartsa es a mielőbbi megvalósítás erdekében a kellő lépéseket megtegye. /MTI/ §Szentes. április 29. Csong&rjdvármegye törvényható­sági bizottsága Farkas Béla főispán elnökiésevel tartott mai közgyűlésén foglalkozott Zemplónvármegyének azzal az átiratával amelyben a varmegyé­ket állásfoglalásra szólítja fel Móricz Zsigmondnak a Nyugatban megjelent cikkével szenbon, • Böszörményi Jenő református lelkész hivatkozott arra, hogy Móricz Zsigmond megmagyarázta szavait, bocsánatot kért a nemzettől, tehát " nemcsak a lovagiassági de a keresztény erkölcs és a hazafiúi érzés is elég­tételt kapott. Epen ezért indítványozta, hogy az ügyet vegyék le a napi­rendtgrl. Cicaí\tricia Lajos felsőházi tag nem vette tudomásul Móricz Zsigmond nyilatkozatát. Ha elégtételt akart volna adni Móricz Zsigmond a nemzetnek - mondotta — ( vissza kellett volna vonnia nyilatkozatát. Móricz Zsigmond az irodalmat nemzetellenes politikai célokra használja fel és ez az, amiért állás foglal Móricz Zsigmond ellen. Ezekre a szavakra nagy vihar tört ki és Cicafctricia beszé­det percekig nem tudta folytatni. HWt, Négyeissy ~ (szentesi polgármester felszólalásában haza­fias szempontból Móricz Zsigmond ellen foglalt állást. Horváth István bizottsági tag azt kiáltotta Négye\sy felé," hogy felekezeti ügyet .csinál a kérdésből, mire CicaVtricie ezzel*válaszok: Qalázat ilyet mondani, ! v * Ezekre a szavakra ujabb vihar tört ki és az elnöklő főispán csak percek múlva tudta a rendet helyreállítani és ujabb felszólalások után felfüggesztette az ülést. Szünet után a főispán lékét akart teremteni a szembenálló felek köj&&Ua^alaz érveléssel,hogy Móricz Zsigmond bocsánatot kért. lazonbanj jHegegyezes\nem jött létre, ——• k törvényhatósági bizottság végül 46 szavazattal 22 szavazat ellen a kisgyűlés szavazatát fogadta el es Móricz Zsigmond eljárását haza­fdatlannak minősitette./MTI/

Next

/
Oldalképek
Tartalom