Napi Hírek, 1931. április/2

1931-04-29 [0249]

Politikánknak oda kellene irányulni,Jiogy bebizonyítsa Franciaország előtt, hogy helytelen és a francia érdekeknek sem felel meg Franciaország középeurópai kisantant-politikája és hogy többet nyerne vele, ha az életképes erős Magyarországra támaszkodnék. Apponyi Albert gróf az államkölcsön kérdésével foglalkozva rámutat arra, hogy a magyar kormányt az eléggé terhes hágai egyezmény elfogadására részben az késztette,hogy Ígéretet kapott a nagyhatalmaktol elsősorban Franciaországtól, hogy Magyarországot a nagy államkölcsön felvételében támogatni fogják. Nem hiszi, hogy ezt a támogatást most Franciaország uj feltételhez fűzné. Súlyt helyez arra, hogy ez az igéret amely morálisan kötelezi a nagyhatalmakat Magyarországgal szemben, feledésbe ne menjen. a A iszerelés kérdésében tsatlakozik Lukács György álral mondottakhoz .Meg van arról győződve, hogy a kormány nem változtatta meg az e kérdésben eddig elfoglalt álláspontját. Áttérve a német-osztrák vámegyezség tervére kifejti, hogy a mai helyzet - amint ő látja - még nem érett a végleges elhatározásra, mert különböző lehetőségeket nyithat, melyek kSzött saját érdekeink követelményei szerint választhatunk. Ezeket ma csak bonyolult casuistica felállításával lehetne ecsetelni, amibe ezidőszerint nem kivan belebocsátkozni, mert ezzel sem az ügyet nem szolgálná, sem a kormányzat felelősségteljes helyzetén nem könnyitene, sot talán a nehézségeket szaporítaná. k német-osztrák vámunió tervének bejelentése folytán támadt mozgalmak oda látszanak mutatni, hogy az európai helyzet kimozdul abból a m erev adottságból, amelyet a háborús szövetségek és a békeszerződések kényszerzubbonya sok tekintetben a dolgok természetének ellenére reá erőszakolt. L gazdasági élet törvényei ugylátszik utat törnek maguknak a mesterséges akadályokon át és ezt természetesen megérzi a politika is, bár a maga mai ziláltságában nem tud vele boldogulni, - Ki tudja, nem állunk-e történelmi órák előtt - amelyekben súlyos feladat megtalálni az elhatározásnak nem csupán módját, de időpontját is, azt a pillanatot, amely az elhamarkodás és a lekésés között fekszik, A dolgokon kívülálló szerintem nem segitheti elő a helyes állásfoglalást konkrét javaslatok tételével, sőt ezzel esetleg csak összebonyolítaná a helyzetet. Felszólalásommal tehát csak jelét akartam adni annak, hogy a magyar közvélemény érzi a jelen óra fontosságát és megi' akartam jelölni azt a vezérszempontot, hogy minket nem irányithat/ , mint saját nemzeti - nem csupán pillanatnyi, hanem állandó lét- /nak mások,/ érdekeiek. Tekintettel csak azokra lehetünk, akik hasonló tekintettel vannak irántunk - ilyenekről pedig többes számban nem beszélhetünk. Ilyen értelemben kell felfogni azt,amit a külügyminiszter ur mondott, hogy a mi állásfoglalásunkra befolyással lesz Olaszország állásfoglalása,