Napi Hírek, 1931. április/2

1931-04-23 [0249]

Ez az érvelés azorihuji nem elég ahhoz, hogy a vámuniós terv helyességét igazolia, Ezenfelül Ausztria ma ~* aránylag jobb helyzetben van, mint amilyenben volt 1920 es 1922 között. Ennek a tervnek a hívei nyilváan feltételezik, hogy * " a teljes'egyenlőség mellett csak Csehszlovákia lepne be ebbe a gazdasági Közösségbe. A középeurópai mezőgazdasági államoknak maradéktalan és teljes jogú csatlakozására nyil- ' vánvaloan a belső agrárpolitika, főleg pedig Németország és a két másik ipari állam agrárpolitikája,következteben nem számítottak. .. , •" "' Két lehetőség all nyitva: /agy csatlakoznak íormai Delepés által ugynogy a közbenső vámokrendszer enek fenntartása mellett az unió tagjai maradnának , vagy pedig a vámunió terve esek a három emiitett ipari államra korlátozódnék, míg a többi középeurópai á&rárállam az agrártermékekre érvényes vámpreferenciáklis rendszer alapján csatlakoznék. t Gazdasági szempontból - mondotta Benes - az egész terv egyszerűen Jceresztülvihetetlen. Általában nem vámunióról van szó, mert a közbenső vamok rendszere . - a terv megvalósításának egyik feltetele. Egyetlen harmadik államnak sem kell az egyezményt vámegyezménynek elismerni; a legtöbb kedvezmény záradékaugy Németországgal mint Ausztriával szemben továbbra is érvényben párad és r.z egész rendszert ezáltal ad absurdum viszik. 81yan német-osztrák vámunió, amely, fenntartja a közbenső vamokat, megsérti a legtöbb kedvezmény záradékát. Ennek a záradéknak a megsemmisítése áltrlános káoszra és mindenkinek mindenki elleni kereskedelmi háborújára vezetne Eurónában. A másik gazdasági, ok, amely a terv ellen szól, az, hogy a tervezett vámunió felemelné Ausztria agrár és ipari vámtételeit Németország vámtételeinek nivé^árr. ' A ha.rma.dik súlyos gazdasági következmény r,

2 volna,hogy Németország és Ausztria esetleg Csehszlovákia ipara teljesen uralkodnék az úgynevezett unió területén es kizárná a többi államok ipari termelését. Ugyanilyen súlyosak azonban politikai aggályaink is a tervvel szemben. Csehszlovákia a 70 milliós blokkban úgyszólván minden politikai jelentőségét elveszítené, néhány éven belül Béccsel és Berlinnel ugy^össze volna kötve gazdasági szálakkal, hogy politikai mozgási szabadsagát csaknem teljesen elveszítené. Csehszlovákia nem tud csatlakozni olyan kombinációhoz, amelyet nem lehet Genffel vagy legalább a többi főbb ^ ... éraekeit állam érdekeivel összhangba hozni. Végül nemzetkö i kötelezettségek szempontjából Csehszlovákiának nincsen joga ilyen . kombinációban r észtvenni, mert r.z ország aláirta a versaillesi es saint germaini békeszerződéseket, valamint a genfi Jegyzőkönyvet. Tehát csak az a lehetőségük maradt fenn, hogy a vámunió kizárólag Németországra és Auszt£ riára szorítkozik. Ez előazészitése volna a politikai csatlakozásnak. Ha valaha erre sor kerülne, ennek csak a népszövetség döntése alapján szabadna történni és nem igy indirekt kerülő uton. Ennek az uniónak a megvalósítása Európában uj politikai és gazdasági blukkek megalakulására vezetne; Európa automatikusan még nagyobb mértékben különülne szót két, politikailag és gazdaságilag különböző iranyu táborra. • A mi gazdasági exisztenciánknak veszélyeztetése és Németországnak a keleti államokra gyaKjarelt nyomása az utóbbiakat is gazdasági egység megteremtésére szorítana. Számunkra az egész kérdés azt jelentené, hogy gazdadási orientációnkat át kellene alakítani., /Folytatása következik/