Napi Hírek, 1931. április/2

1931-04-20 [0249]

/A ni ni szrt ^elnökség tisztviselőkarának üdvözlete. I.f olytatás./ - Arra kérjük Kegynéltóságodat, zárja továbbra is szeretettel szivébe e tisztviselőkart, ui igerjuk. hogv méltók leszünk e szeretet­re, s kérjük az Úristent, adjon Kagymeltó ,ságódnak az eljövendő idők­re sok erot, jő egészséget, kitartást ós sikert. Isten éltesse Hagynél­tóságoiat. Lelkeséijenzés követte Darányi államtitkár szavait, majd gróf Bethlen István miniszterelnök válaszolt, s a következőket mondót a: r - Meghatott lélekkel mondok köszönotet azért az igazán kedves üd­vözlésért és az üdvözléssel együtt átadott emléktárgyért, amellvol a tisztviselői kar most engem meglepett, - A háború alatt a csatákat ^en a hadvezérek nyerték meg. Meg­nyerték a seregek a maguk összességében, megnyerte az egyszerű katona a maga vitézségével, az altiszt, a tiszt és a felsőbbrangu tisztek a maguk köteleasegtelj esitésévol. Csak ritka kivétel volt-a háborúban,' amikor népek állottak fegyverben, hogy hadvezérek a maguk egyéni ini­ciativájávai tudtak csatáink/érni a többiekkel szemben. Ma is háború- •' ban vagyunk, Háborút vivunk*azéért t hogy újból talpraállitsuk líaa/'ar­országot, hogy méltó helyet biztosítsunk-ennok az országnak a népek sorában. Ebben a^csatában^én egy porszem voltam, munkatársaim, tí, kö­telességteljesitétftekkel és nindaook. akik a nemzőt részéről ebben a nehéz időben megértették, hogy milyen magatartást koll tanusitaniok, s mindazok, akik kötelorsógteljesitóst végeztek, részesei tulajdonkénen önnek a tízéves munkának. Az én^érdemem lqgfcliebb annyi, hogy én is ' • becsülettől, ugy mint sok száz és ezer más. kitartottam a magam helyén, > Ha ti, és számosan ebben az országban, elismeréssel adóztok annak a tevékenységnek, amelyet az elmúlt tiz évben kifejtettem, ,ugy ki koll jelentenem, hogy az elismerés nem nekem jár ki, honon az egész nemzetnek, a tisztviselőkarnak, ebben az éoületben nektek. - Arra kórlek benneteket, hogy a jövőben is azzal a bocsülotos kötélességtől]esitéssel vógozzetok a'reátokbizott föladatokat, amellyel az elmúlt tiz esztendőben végeztetek. Hiszen meg nem nyortük meg n csatát még mindig fegyverben állunk, még tovább kell folytatnunk a harcot,, amíg ki non vívjuk o nomzot javára azt, ami mindannyiunk lelkében el. Köszönöm, hogy kitartottatok eddig, bizon-abban, hogy együttes orovol, boldogabb sorsba tudjuk vinni az országot. * Megújuló lelkes éljenzés követte a miniszterelnök gzavmt. 4 miniszterelnök átvette az ezüstdobozt, megegyszef köszönetet mondott érte közvetlen szavakkal, s azután a jelenlevők éljenzése/közgen visszavonult dolgozószobájába.

Next

/
Oldalképek
Tartalom