Napi Hírek, 1931. április/1

1931-04-15 [0248]

/­a nkét a delegációs teremben. II. folytatás. / Erdélyei Kálmán szerint a törvény javaslat egyes szakaszai' aggodalomra adnak okotj igy a kettős költségvetésről szóló intézkedés., továbbá az, hogy a belügyminiszter állapit ja meg a közigazgatási alkalma zottak lét számat és a közigazgatás elemi szükségleteit. Ez a kormánynak beavatkozási módot nyújt a községek aprólékos ügyeibe is. Vámos Ferenc azt kivánta, hogy a törvényjavaslat több teret engedjen a községek költségvetési jogának gyakorlásaira. Ha a költségvetés ö sszeallitását nem hagyjuk meg a keov is elő testület hatáskörében; ugy el­sorvad a község lakosságában a községek sorsa iránti érdeklődéi, v^güf) kérte, hogy tegyék lehetSvé az iskolai terhek rendezését a községek te­herviselőképességével arányos megoldási mód szerint* Rakovszky Iván hangoztatta 4 'hogy a törvényjavaslatban félve* tett kérdéseket sürgSsen meg kell oldani, mert a nehézségek már régóta jelentkeztek. A dolog elbiralás ánál nem az a fontos, hogy itt-ott jel nt­keznek-e sérelmek, hanem azt kell tekinteni, hogy > . országos ba­jokon és nyomorúsagokon kell egységesen segíteni. Ezután szembeszállt az­zal a felfogással, hogy az önkormányzati vagyon kezelésénél az'uj szabá­lyozás túlságos-n'centrolizáL. A f » "miniszternek az a joga. hogy el­lenőrt küldhet ki. csak kivételes" esetekben fog érvényesülni, ilyen esz­közökhöz a központi hatóság csak végső szükség esetén nyúl. Amidőn álta­lában -. .• •••i'* *' van szó a centralizáció kérdéséről a javaslattal kapcsolatban, meg Kéli gondolni, hogyha központi fedezetet teremtünk meg a terhek viselésere, abból elkerülhetetlenül következik, hegy a fedezet felhasználásában ím egységes irányit ásnak kell megnyil tkoznia. '. - • • .A jelenlegi községi-pótadózási rendszer fenn nem t rthato, mert teljes diszparitásra vezetett. A vármegyei dologi kiadásoknak az állam terhére való átvé­tele anyagi szempontból szinten az összkormányzatok jvát szolgálja* és a mai rendszerbe beleillő tünet. Igaz, hogy önkormányzati felfogásunkban bizonyos félsz egség nyilatkozik meg és a tömeg azt hiszi, hogy eleget tett az önkormányzattal szemben kötelességének, midőn a tisztviselőket megvá­lasztotta. Önkormányzatnak nézzük úgyszólván azt a tevékenységet, amely nem más, mint az állami közigazgatás közbetitése választott közegekkel. Igen nehéz dolog volna azonban a mostani törvényjavaslattal, amelyben az adókezelések terén akarunk könnyítéseket elénri, uj utat vágni az önkor­mányzati állapotok terén. A törvényjavaslat legfontosabb intézkedése a községi pót­adók arányosítása és ezzel a polgárok közötti adózási egyenlőség helyre­állítása. Ma, amidőn egy helyen tiz százalékos, a másik helyen százötven­százalékos potadót fizetnek a polgárok s amellett azok, akik sokat fizet­nek, talán alig kapnak érte valamit, azok pedig, akik gazdag községben ke­veset fizetnek, sokhoz jutnak hozzá az adok revén, - a polgárok adózási egyenlőségéről már tulajdonképen nem is lehet szó. Az országos alap fel­állításával a váratlanul előálló kiadásokat is könnyebben fogják tudni viselni az egyes községek, mert azok országosan kiegyenlítődnek. Bizonyos, hogy a központi közigazgatási alap kezelése nehéz feladatot ró a belügy­miniszterre. Az igénylések különösen kezdetben túlságosan nagyok "le sznek es meghalrdiák az al.-p kereteit. A belügyminisztériumnak azonban, amelynek amúgy állandóan igazságot kell szolgáltatnia, ettől a feladattól sem sza­bad visszariadnia, /Folyt, köv./ £ t> c s , április i£>. /Bécsi Távirati iroda./ A Burg* színház gyürüalapitványának pályadíjkiosztó testülete egyhangúlag elhatározta, hogy az 1931-evre sióló burgszinházi gyürüt dr.Schönherr Károlynak adja a színház érdekéber szerzett különös érdemeire való tekintettel./MTI/

Next

/
Oldalképek
Tartalom