Napi Hírek, 1931. április/1
1931-04-15 [0248]
Bécs, április 15./Magyar Távirati Iroda/ A Neue Freie Presse "Gróf Bethlen István 1 tizévé miniszterelnök. Az újjáépítés müve" cim alatt budapesti tudósitójának cikkét közli, A cikk többek között a következőket m /Atrn^'-ú*.' Amikor gróf Bethlen István"tiz évvel ezelőtt az első királypuccs sulyos megrázkódtatása után bevonult a Szent György-téri Sándor-palotába, mindenekelőtt olyan feladatok tornyosultak eleje, amelyeknek megoldása felülmúlni látszik minden emberi képEsséget. A siker kétségtelenül idő kérdése volt, elsősorban azonban az államférfiúi képesség, az erő, az idegek és az önmagában és az ügyben való hit kérdése. Minden romokban hevert, mindent fel kellett építeni: a pártot, a közigazgatást, az igazságszolgáltatást, a hadsereget, az államháztartást, a közgazdasagot,~"&rőf Bethlen Istvánnak , a régi iskola államférfiának, akinek politikái a a legjobb értelemben európai látókc : .rü volt, mindenekelőtt^ a' zabolátlan forradalmárokat kellett fékentartani, hogy lassanként áttérhessen az épitőmunkára. Mestermüve a parasztság politikai erőinek salát épitő tevékenységébe való bekapcsolása volt, továbbá megállapoa asa a szociali stákkal, amely megóvta a képviselőházat a csonka parlament ódiumától, és végül a fajvédők leszerelése. Gróf Bethlen "stván nagy politikus olyan államférfi, aki abszolút politikai megénaő képesseggel rendelkezik. ' Mindig pontosan maga elé ' tűzött célt követ,, a megvalósításnál azonban a pillanatnyi adottságokhoz igazodik. Az elmúlt tiz év külpolitikájában gróf Bethlen István a nemzetközi államf iifiui érvényesülés csúcspontján jelenik meg először. A belső kalandos áramlatokkal szemben, amelyek felkeltették a ^nagyhatalmak gyanakvását, erős szomszédok lappangó ellenségeskedésével szemben helyet tudott biztosítani országnak a napíftfr 1924—ben rá tudta venni Benest, hogv mondjon le a jóvátételi zálogokról és igy • '' •' ' iszabaddá tette az utat a szanálási kölcsön számára. Hanotaux dr., Franciaország genfi dele- " gátusa. akkoriban gróf Bethlen Istvánról mint Európa egyik uj játeremtőjéről emlékezett meg. A második királypuccs uj háború veszélyével fenyegette Európát. Csak egész kis ingadozás, a legcsekélyebb eltérés a kijelölt céltol és a kormány kiesett volna Bethlen kezéből. _ Az olasz orientáció Bethlen gróf legsajátabb elgondolása. A w kisantant államokkal pszichológiai okokból nem lehetett szó kiegyezésről. Az utódállamokhoz való közeledés, a legyőzött és lefegyverzett nemzetek behó^dolása az állig felfegyverze'bt győzőknek, mindenekelőtt a revízióról való lemondást jelentette volna. Azt a vezért," aki Magyarországot a lemondás útjára vezeti, a tömegek haragja elsöpörte volna. Magyarországnak valamelyik nagyhatalomhoz kellett csatlakoznia, hogy kimenekül ion izoláltságából. Az Olaszországgal való barátság grgi Bethlen IstvánVe&yik legjelentősebb tény&. ; lett. Gróf Bethlen István tiszteletet szerzett Magyarországnak anélkül hogy feláldozta volna a nemzeti ideálokat. A királykérdes ( f megszűnt nyugtalanító elem lenni. /Folytatása követ] ezi^nJu^j^^yQ^^k
