Napi Hírek, 1931. április/1
1931-04-14 [0248]
/önkormányzati testületek háztartásának rendezése, I. folytatás,/ Ezután Ladik Gusztáv nyugalmaz^, államtitkár ismertette részleteiben a törvény a\avaslat§t. Összehasonlította az önkormányzat ok békebeli segélyezésének mértékét azokkal az összegekkel. amelyekhez a községek a közszolgáltatások egyrészének átengedésével az utóbbi evekben jutottak. Hangoztatta, hogy ez az összeg nemcsak relatíve, hanem abszolúte is tly magas, hogy egyáltalán nem lehet arról szó, mintha az állam e téren nem teli esi tené kötelességét. Minthogy az állami segítséget a mondottakból következőleg nagyobb arányban növelni nem lehet, a töríényjavaslatnak csak az lehet a célja, hogy a községeknek átengedett közszolgáltatásokat összpontositsa és ezen a réven szüntesse meg az igazságtalanságokat és aránytalanságekat. A gyengéket meg kell segiteni, az erőseknek azonban v 1 amiről le kell mondcniok, amivel nem hoznak áldcsatot, csat az igazságtak tesznek eleget, mert olyan előnyökről mondanak le, amelyeket eddig tulajdonképen jogosulatlanul élveztek, Készletezte ezután, hqty az• elgondolás szerint az •rszágos közigazgatási alap hogyan fog működni, majd egyes részletes intézkedéseket ismertetett. ' Az első felszólaló F. Szabó Géza volt, aki a vármegyei tisztviselők egyesületének álláspontját ismertette. Szükségesnek mondotta, hogy a közszolgáltatásoknak egy alapba való egyesitése ne jelentsen erőszakos összpontosítást, majd kijelentette, begy a vármegyei tisztviselők egyesülete törvénytervezetet dolgtz ki, amely _ ~ alkalmas arra, ogy az esetleg előforduló hátrányokat kikerülhetové tegye. Hállay Tibor örömmel f^gaoja a kormánynak azt az elhatározását, hogy a törvényhozás elé akarja terjeszteni a községek háztartásáról szóló javaslatot. Szükség volna olyan törvényjavaslatra, amely az állani adózás melletti többi adózás kérdését összefogóan rendezné. A pénzügyminiszter kezébe kellene letenni az intézkedés jogát az államon kiviili adózásnak mindazokban a kérdéseiben, amelyek-ma a Kereskedelmi, népjóléti és kultuszminiszter hatáskörébe tartoznak. Ami a törvényjavaslatot illeti, a közös alapét , ért ékes gondolatnak és határozottan koncepció us megoldásnak tartja. Észrevétele a javaslattal szemben az, hogy nem lenne szabad a mai abnormis helyzetbenk kialakult magas adókulcsokat fenntartani. Hiszen a községek egyrésze ma is jóval alacsonyabb kulcsok alkalmazásával is meg tudja oldani a kérdéseket. I vármegyei költségek fedezésénél is nagyreszten lényegesen alacsonyabb . kulccsal dolgoznak, mint amennyit a törvényjavaslat megenged. Nem tartja helyesnek a kereseti adó pótlékolásá t sem, bár elvileg azon az állásponton van, hogy a tisztviselőket adófizető polgárokká kell tenni ós nekik épugy kell érezniök az adókivetésekben mutatkozó h-Ullámzásókat mint másaknak. A / túlságosan magas adókulcs rontja az adómorált. A földbérlők szempontjából fejtegeti ezután a kérdést és arra a következtetésre jut, hogy ugy a nagybérlő, mint a kisbérié számára egyaránt hátrányes ez a megoldás. Végül hangoztatta, hogy szükség volna valamilyen formában annak megállapítására, hogy az állam ;. * . mennyit vihet el adóban legfeljebb egy polgár jövedelméből. Szükség volna olyan paragrafus felvételére, amely biztosítékot ^d az egyes polgárnak arra, hogy bizonyos jövedelem esetén bizonyos százaléknál nagyobb öszeget nem kivannak tőle adóban.A békében ez nem volt fontos, de ma nr.gyóbb a bizonytalanság. Legalább olyan formában kellene az a.dózás maximális határát rendezni, mint ahogy az ma az egyházi adóra fennáll. ' ' /Felyt. köv.7
