Napi Hírek, 1931. április/1

1931-04-14 [0248]

A részletes tárgyalás során Beck Lajos a római agrárkonferenciáról beszélt. A magyar állam képviselőinek érdeme, hegy a római konferencia arra az ösvényre tért, amelyen a gyakorlati megoldás lehetősége mutatkozott. A kérdés az, hogyan akarják megállapitani az államok exportkvótáit, milyen termésátlagokat akarnak a számitások alapjául venni és mi lesz, na esetleg valahol rossz termés következik be. ts mi lesz, ha az egyes államok egymással meg is egyezndc. a szovjet azonban ehhez a megegyezéshez nem csatlakozik, A másik kérdés az ár megállapításának kérdése. Az ármegállapítás keretén belül a különböző minőségek megállapításánál rendkívüli elvi nehézségek fognak felmerülni. Kéri a kormányt, " precizirozza, mik a tervei az 1931. évi gabonaértékesítés tekintetében. Szabó István aziránt érdeklődött, nem lehetne-e megcsinálni azt, hogy a gazdák birtokában levő olcsó búzakészletnek legalsó b egyrészét takarmányozási célokra részükre kiadják. Mayer Jáncekijelenti, hogy a gabonái egyről szóló törvényben nincs intézkedés arra nézve, hogyha valaki fel takarmány ózza készletét, a bolettában akkor is részesülj . A mai körülmények között nem lehetne ilyen intézkedést tenni, mert ahhoz egész külön ellenőrzésre volna szükség. A gondolatot különben helyesli. Ezután Prónay György báró államtitkár számolt be a rémai konferencia eredményéről. A római konferencia főleg három problémával foglalkozott: a preferenciális kérdéssel, a mezőgazdaság hitelével és az értékesítés és termelés kérdésével. Amikor Üómába ment, előzetesen az volt a benyomása, hogy a preferenciák tekintetében eredményt elérni nem lehet s ezért olyan útra kell terelni az egész kérdést, ahol bizonycs gyakorlati eredmény elérhető. Agyakorlati megöl ásnak az az alapelve, hogy a megfelelő b uza ár kialakulása világprobléma, amelyet Magyarország és az európai exportállamok egyedül megoldani nem tudnak. Hiszen a legnagyobb export Ü tengerentúli állán okból származik. A helyzet kezdetben meglehetősen nehéz volt, mert még azok az államck is, amelyekre bizonyos fokig'számitott, bizonvos ellenszenvvel fogadták elgondolását, • . ,.. • J ' .-„ Argentína, a legélesebben dolgozott a preferen-" ciális kérdés ellen, nemkülönben a szovjet is. A plenáris ülésen azután oléadta elgondolását, amely azonban nem volt fix propozició. Az eredmény az volt.hogy megváltozott a hangulat a preferenciák kercésében, úgyhogy arról esetleg lehet beszélni. Kanadái sikerült rábírni arra, hogy megbeszélést hivjon.össze, amelynek eredménye azután az volt, hogy Kanadát kértek fel a londoni konferencia összehívására. Iz exportállamok kijelentették, hogy haj landók Londohbcn összejönni és az export gyakorlati megvalósítására és a buza.értékesítósér© vonatkozólag gyakorlati tervet kidolgozni. Még nehéz tárgyalások előtt állunk és nagyon nagy ak-üályok vannak, amelyeket cs.-. ugy lenét áthidalni, ha a londoni konferencián résztvevő államok között meglesz a hajlandóság g kompromisszumra, amelyről felfogása szerint szó lehet. Ami a területredukálás kérdését illeti, e tekintetben, bár megvolt rá a hajlandóság, de minden állam képviselője kijelentette, hogy ez törvényhozási uton megcsinálni nem lehet. Az biztos, hogy a buzaaéak alacsony volta már Hágában véve azzal a következménnyel jár, o hogy bizonyos területek csökkentessenek. /Folyt, köv./