Napi Hírek, 1931. április/1
1931-04-10 [0248]
/g/ §Bukarest, április 10, /Magyar Távirati Iroda/ Az Árgus foglalkozva Miklós herceg budapesti fogadtatásával azt irja, hogy ez a fogadtatás nagyon 3° jel a két ország közötti uj orientációra, Miklós herceg budapesti látogatása tulno egy sportesemény keretein. Mindkát országnak vannak érdekei, amelyeket össz .hangba kell", hozni. A Dunamdenceben lévő helyzetük együttműködésre szőritja Őket, a középeurópai államokkal szemben pedig e két mezőgazdasági országnak csak nyernie lehetne azonos gazdasági politikával. Az osztráknémet vámegyezmény csak siettetheti ezt a gazdasági megegyezést.amelyet természetesen politikai téren is javulás követne, E szempontok figyelembe vételével . .azt a reményt lehet kifejezni, hogy végre talán megegye-; zés jöhet létre a két ország kőzött, A budapesti fogadtatás erre talán jó előjel. A Curentul ugyancsak foglalkozik Miklós herceg budapesti útjával s minthogy a magyar sajtó* melegen üdvözölte Miklós nerceget, a lap szintén ^igyekszik levonni e látogatás következményeit. Nagyon örven.detes - irja a lap - hogy a román dinasztia egyik tagját Budapesten általános és lelkes szimpátiával fogadták, E jelenség azt bizonyítja,hogy a magyarok megértők és szereinének együttmüKödni Romániával, E lelenség "bizonyos európai események következtében nagyon is jól jön, Eljött az ideje annak, hogy Románia meggyőződlek arról, hogy az internacionális politikában a maga érdekeit..kell megvédenie és nem a szövetségeseiét, mint ahogy ezt Olaszország is teszi.amelytől 'Spmánia példát vehetne. Románia külpolitikájában mindig tekintettel volt Franciaországra, Franciaország azonban hallgatólagosan mindig hozzájárult az olasz diplomácia balkáni politikájához abban a reményben, hogy azzal kevésbé ellenállóvá teszi őt az Alpokban, Franciaország nem kötelezheti Romániát, hogy ezekben a diplomáciai keretekben maradjon, Miklós herceg budapesti utazása az eddigi letargiának ébredését és uj aktivitás megkezdését jelenthetné a legmagasabb királyi ellenőrzés mellett, Luiij t-K^J t á P rilis 10- /Stefani/ A Giernale d»Italie hoszszabb trieszti tudósításban a • példák egész sorát közli foknak a beigazolt, eseteknek, amelyekben a szlovén papság antifasiszta akciót kezdett a Venezia Giulia területén. Szt n tevékenységet katekizmusok és SSÍwni -+ S 5^1^I 1 ?^^^an politikai természetű publikációk terjesztésével folytatják. A lap azt állítja, hogy hosszú iegyzéke var -zokrol a papákról, akik ellenfelei a fasiszta uralomnrk. jlM/ í' M A \é f E »^íf?rW s 10- /stefani/ A Oiornl e d'Italia foglalkozik a Malfertheiner állitólagos száműzetése miatt Insbruckban lejátszódott tiltakozó tüntetéssel. A lap szerint a tüntetés résztvevői nyilvánvalóm nem voltak jóhiszeműek, mert már ismételten megcáfolták ifclfertheiner száműzetésének hirét. &z a tény a felső Etscfa^idSeá^özismert. Malf ertheinert csupán figyelmeztették, hogy hagyjon fel az Olaszországgal es a fasiszta uralommal szemben ellenséges tevékenység ével. /MTI/ T .«^ M ÍM ! ?JJt 5 1 Á EÍH & 10. /Stefani/ A Giornale d'Italia hosz- ? szabb tudósítást.kozol Belgrádból amely ismerteti a Trgovinski Glasnik g cikket az olasz-jugoszláv kereskedelmi viszonyról, amelyben a jugoszláv 3 lapallaspontianak'alatamasztasára a Vcssische Zeitung bizonyos információiratámaszkodik. Az rlasz lap megcáfolja a jugoszláv lap valamennyi ÍSSvii-*?**^ kl J eleRtl ,> hogy Olaszország teljes nyugalommá? halad • ^ab,b eddigi utján és csupán saját erdekeinek védelmére lesz tekintettel.
