Napi Hírek, 1931. április/1

1931-04-08 [0248]

Ha olyan iskolát adunk az Alföldnek, amire szükség van a gyakorlatban, megszűnik majd a kultúra luxus-és inpraktikus mivoltának kép- I .zete, amit épen az váltott ki, hogy kénytelenek voltak a szülők olyan iskolafajtába küldeni gyermekeiket, ahol olyan dolgokat tanultak, amelyeknek az életben nem vették hasznát, s amiít később hiábavaló erőfeszítésnek tartottak. ^-"^ Az alföldi gondolat mellett szükséges a városi gondolat I felkarolása is. A kiegyezés kosában helyes volt a milliós Budapest megteremtése, az ujjáépités korának azonban azna feladata, hogy életképes vidéki metropolisokat teremtsen. Melyek a városképző erők Magyarországon? Rendesen a vármegyék, amelyek a gazdasági tápláló területet adják. A mi magyar megyéink azonban elég kicsinyek, a helyzet sokkal kedvezőbb Ausztriában, Németországban és Olaszországban, ahol a provinciák nagy közigazgatási egységek. A magyar megye csekélyebb lakosságával csak közepes város létrehozására alkalmas. A német kis fejedelemségek és az olaszok is becsületbeli kötelességüknek tartották, ho£y tudományos akadémiát, egyewíet, muzeumot, szinházat létesítsenek. &zek a városképző tényezők nálunk természetesen hiányzanak. Nálunk a nagy városképző erők, a két tiszai egyetemnek kellett az Alföldön átvennie, amelyektől sokkal többet vár , semhogy csak egyetemek legyenek az Alföldön. E két tiszai egyetem csak akkor tesz eleget hivatásának, ha a tudomány eszközeit szolgálatába állitja az Alföld nagy szükségleteinek:az Alföld-kutatásnak. Szegeden és Debrecenben meg is alakult már'az Alföldkutató Intézet; ezekből lenz. idővel az Alföld-kutató tanács. Trianon következtében csak három város nyert, Miskolc, amely megkapta Kassai-Debrecen, amely megkapta Nagyvárad'és Békéscsaba, amely megkapta Arad tápláló területének egy részét. De ezzel szemben a fogyd városok egész sorát látjuk; Hódmezővásárhelyt, Makót, Nagykőröst, Jászberényt, Kunszentmártont, Kalocsát, Hajdúszoboszlót — hogy csak az Alföldön maradjunk. Az egyetemi városok viszont előre törtek. Szeged lakossága 123.000-ről 135.000-re szökött, jóllehet a környezetében levő városoknál vagy visszafejlődést, vagy pangást'látunk, Pécsnek, amely szintén elvesztette mögöttes országrészét,'47.000-ről 62.000-re szökött fel lakossága, Debrecené pedig 103.000-ről 117.000-re emelkedett, Felszólalásaiban, hirlapi cikkeiben mindig refrain-szerüBB tér vissza az egyetemeknek nagy városfejlesztő hatására. Sokan vitatkoznak ez ellen, szóval azonban ezt a vitát eldönteni nem lehet, a tények döntik ezt el, amelyek azt mutatják, hogy általános hanyatlás közepette is előre tört Szeged és Pécs, s a jobb viszonyok között levő,Debrecen is igen örvendetes fejlődést mutat. Mi lett volna akkor, ha nem fejlesztjük ezeket a városokat? A főváros környékén látnánk lakosságukat. A kultúra kitenyésztő gócpontjai valóban a városok . A kultúrpolitika teljes nen^ismerése mellett lehet csak azt mondani, hogy kultúrát lehet teremteni az Alföldön, ha nincsenek a szó valódi értelmében vett városok ott, hanem csak faluvárosok, /"^o">ytatása következik/