Napi Hírek, 1931. április/1
1931-04-08 [0248]
Bámulatos Mussolininek bölcsessége, amellyel szigorú engedélyhez kötötte a gyáralapitást és'kötelezte őket arra, hogy decentralizálodjanak, faluhelyre menjenek. A munkástömegek tömörülésének másik oka a nagyobb közmunkaalkalom. A feljövetel ennél a társadalmi rétegnél is mindig a szülővárosba való visszatérés szándékával történik, nehéz azonban a visszamenetel náluk is, ha belekóstolnak a városi élet nyújtotta örömökbe. Nem cselekednénk bölcsen, ha az ország egész művelődését és közgazdaságát egyetlen kártyára, Budapestre tennénk fel. Hiszen egy földrengés, vagy egy forradalom helyrehozhatatlan károkat okozhat, s nemzeti értékeket pusztitana el. Természetes, hogy Budapest fejlesztésének gondolatáról nem mondhatunk le, de ennek nem a proletártömegeknek ide való csoportosításával kell történnie, hanem más egészséges fejlődés utján. Elsősorban az idegenforgalom kifejlesztésére gondolok, mert hol van még egg város a kontinensen, amely a milliós város kényelme mellett a hévizeknek olyan gyógyitó erejét egyesitené magában, mint épen Budapest. A Gellért-füdő és a Széchenyi-fürdő létesitése nagy lépés volt, a Margit-sziget azonban koránt sincs balneologiailag kihasználva. Meggyőződése, hogy az óbudai és a fővárostól északra fekvő szigeteknek igénybe vételével igen nagy idegenforgalomra tehet- nénk,szert, különösen, ha a budai hegyekben rejlő szépségeket is kellő képen kihasználnánk. Külföldi utazásainak tapasztalata alapján bátran állitja, hogy Budapesttel sem a fekvés szépsége, sem a gyógytényezők gazdagsága szempontjából Európa egyetlen városa sem veheti fel a versenyt* Az idegenforgalom'megszervezése fizetési mérlegünknek is nagy mértékben előnyére válna. Ezek azok a területek, ahol a főváros fejlesztését keresni kell, nem pedig az olyan metódusok, amelyek csak ujabb vért vesznek az amúgy is vérszegény vidéktől. A főváros ilymódon való fejlesztésének áldozatul este 1 , a közelében fekvő városi közületek, Székesfehérvár, Komárom, Esztergom, Vác és Cegléd, amelyek népességük javát, munkaképes korosztályukat adták le a fővárosnak. Csak akkor látnánk pontosan azt, hogy számszerűleg milyen óriási a vidék vérvesztesége, ha megállapítanánk, hogy melyik városokból kerültek ki azok, akik a fővárosba vándoroltak. Népesedési politikánk eszközeit az alföldi gondolat és a városi gondolat szolgálatába szeretné állitanii A nagy magyar Alfölddel nagy történelmi igazságtalanság történt. Nemzetpusztitó folyamat volt az Alföldön a törökuralom ideje, később pedig, a kiegyezés után elhanyagolt maradt megint az Alföld, mert ' hiszen ragaszkodott a 48-as gondolathoz. Epen e történelmi igazságtalanság reparálásaként helyezte az Alföldre az ötezer objektumra kiterjedő népiskolai akció súlypontját; Szerencsétlen gondolatnak tartja, hogy a kiegyezés korában gimnáziumokkal szórták tele ezt a területet, holott e népességnek polgári iskolákra és népiskolákra volt szüksége, amelyeknek tan- • rendje a külföldön közköteleteő nyolcéves népiskola ismereteit nyújtja, /Folytatása következik/
